dr. Pári András, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Vannak kérdések, amelyek generációk óta foglalkoztatják az embereket. Ilyen az is: vajon mi határozza meg, hogy egy családban fiúk vagy lányok születnek, és miért érkeznek néha egyszerre ketten?
A Nem véletlen?! legújabb részében vendégem dr. Pári András, aki másfél évtizede foglalkozik ikerkutatással. Bár a téma elsőre misztikusnak tűnhet, a beszélgetésből hamar kiderül: a tudomány sok mindent feltárt már – de a legfontosabb kérdések közül több még mindig nyitott.
Az ikrek mindig is különleges helyet foglaltak el a társadalomban, mégis meglepően keveset tudunk róluk. Magyarországon a népesség mindössze néhány százaléka érintett közvetlenül, mégis szinte mindenkinek van valamilyen kapcsolódása hozzájuk:
„Évezredek óta ismerünk ikreket, tehát itt van velünk maga az ikerség fogalma. Ugyanakkor a társadalomnak csak pici részét érinti, tehát kb. kettő-három százaléka lehet a népességnek iker kötődésű személy, de hogy ezt a fő kérdést még most sem tudjuk: hogyan fogannak meg az ikrek, honnan jön ez az ikerség.”
A kutatások szerint az egypetéjű ikrek aránya viszonylag stabil, a növekedés elsősorban a kétpetéjű ikrek számának emelkedéséből adódik – részben a kitolódó gyermekvállalásnak, részben a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően.
Az egyik legérdekesebb jelenség az úgynevezett „eltűnő ikrek” esete, amely jelentősen árnyalja a képet:
„Sokkal több iker születne, hogyha a várandósságok, ahogy indulnak, úgy is fejeződnének be. Ezt a tudomány úgy hívja, hogy vanishing twins… amikor elindul egy várandósság, és ebből végül csak egy gyermek születik meg. Ha minden ilyen iker megmaradna, akkor nem két-három százalék, hanem hét-nyolc százalék lenne az arányuk a társadalomban.”
Ez már egy olyan arány lenne, amit a társadalom is sokkal erősebben érzékelne.
Ölvedi Réka és dr. Pári András, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
Bár gyakran halljuk, hogy a születendő gyermek neme „fele-fele” eséllyel alakul, a valóság ennél árnyaltabb – különösen, ha több gyermekről beszélünk:
„Minden egyes várandósságnál újraindul az egész, tehát 50% esély van arra, hogy fiú vagy lány. De ha a szülések számát is nézzük, akkor a másodiknál már 25%, a harmadiknál 12,5%, a negyediknél pedig 6,25% annak az esélye, hogy ugyanaz a nem ismétlődik.”
Ennek ellenére sok családban mégis megfigyelhető, hogy „sorozatban” születnek azonos nemű gyerekek – ennek azonban nincs egyértelmű tudományos magyarázata:
„Vannak olyan kutatások, ahol nézik a szezonalitást, az időjárást, hogy ki mit evett, még a holdtöltét is be szokták hozni… de tudományosan erre nincs magyarázat. Csak szeretnénk megfejteni.”
A beszélgetés talán egyik legérdekesebb része az volt, amikor a nagyobb társadalmi hatásokról esett szó:
„Háború alatt kevesebben születnek, és fiúk még kevesebben. A stresszhelyzetben a fiú magzatok kevésbé életképesek. Viszont háború után, amikor már nyugodtabb a helyzet, több fiú születik.”
Ez jól mutatja, hogy a környezet nem közvetlenül „dönti el” a nemet, de hatással lehet az arányokra.
(Fotó: Pexels)
Az ikrekre fókuszálva, kiderült, hogy az egypetéjű ikrekről sokan gondolják, hogy „ugyanazok” – pedig ez messze nem igaz:
„Az egypetéjű ikrek sem száz százalékig ugyanolyanok vagy ugyanúgy néznek ki, különböző személyiségek. Nagyon sokáig egy személyként kezelték őket, és még ma is látni ilyet, hogy ‘az ikrek’-ként hivatkoznak rájuk.”
Ez azonban komoly hatással lehet a személyiségfejlődésre, amire az ikerkutató fel is hívta a figyelmet:
„Fontos megkülönböztetni őket… óvodáskorig jó, ha együtt vannak, de utána mindenképpen külön kell őket választani, hogy a személyiségük szétváljon egymástól. De ugyanez igaz a pár év különbséggel született azonos nemű testvéreknél is. Az összehasonlítás, az elsőszülöttel példálózás ebben az esetben is negatívan hat a személyiségfejlődésre.”
Az ikrek közötti különleges kapcsolat ugyanakkor tagadhatatlan – még ha a „telepátia” tudományosan nem is bizonyított.
Ölvedi Réka és dr. Pári András, Nem véletlen?! podcast (Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula)
A kutatások egyik legstabilabb megállapítása az édesanya életkorához kapcsolódik:
„Egy családban, ahol ikrek születnek, az édesanyák átlagéletkora magasabb. 32 és 34 év között nagyobb az esély, és 40 fölött még inkább. Fiatalabb korban inkább egypetéjű ikrek, később inkább kétpetéjűek születnek.”
Fontos azonban hangsúlyozni: ez sem garancia.
A beszélgetés végére egyértelművé válik: bármennyire is szeretnénk mintázatokat találni, a legfontosabb kérdésekre még mindig nincs biztos válasz:
„Azt, hogy valakinek kisfia vagy kislánya születik, én véletlennek gondolom. Ajándéknak. Az ikerségre is vannak mintázatok, genetikai hatások, de összességében ez is egy olyan dolog, amiben nagyon sok a véletlen.”
– hangzik el a beszélgetés végszava dr. Pári András ikerkutatótól. És talán éppen ez adja a születés legnagyobb varázsát.
