(Forrás: Pexels)
A férfiakkal kapcsolatban még mindig él egy makacs társadalmi beidegződés: a „valódi férfi” erős, kitartó, nem panaszkodik, és egyedül oldja meg a problémáit. Bár a társadalom sokat változott az elmúlt évtizedekben, ez a hagyományos férfikép ma is hatással van arra, hogyan viszonyulnak a férfiak a saját testi és lelki egészségükhöz.
Sokak számára természetesebb elviselni a fájdalmat, legyinteni a figyelmeztető tünetekre vagy tovább dolgozni betegen, mint időben segítséget kérni.
Az orvoshoz fordulást sokan még mindig a gyengeség jelének érzik, pszichológushoz menni pedig különösen nehéz lépésnek számít. Ezek a minták ritkán tudatosak, mégis mélyen beépültek a gondolkodásba, különösen a mai 40–60 éves korosztály körében, akik olyan közegben nőttek fel, ahol az érzelmek kimutatása, a sérülékenység felvállalása vagy a segítségkérés nem tartozott a férfiasnak tartott viselkedések közé. Mindez hosszú távon az egészségügyi szokásokban is megmutatkozik: a férfiak később fordulnak szakemberhez, ritkábban vesznek részt szűrővizsgálatokon, és gyakran csak akkor foglalkoznak egy problémával, amikor az már jelentősen rontja az életminőségüket.
(Forrás: Pexels)
Hat év különbség
Erre a problémahalmazra hívta fel a figyelmet a Duna Család-barát műsorában Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Prevenciós Főosztájának vezetője, aki szerint a férfiak egészségtudatossága továbbra is jelentősen elmarad a nőké mögött. A tapasztalatok és a kutatások egyaránt azt mutatják, hogy a férfiak ritkábban vesznek részt szűrővizsgálatokon, kevésbé figyelnek a figyelmeztető tünetekre, és hajlamosabbak elodázni az orvosi kivizsgálást.
Ennek következménye, hogy számos betegség csak akkor kerül felismerésre, amikor a kezelés már jóval összetettebb, a gyógyulás esélyei pedig rosszabbak. Nem véletlen, hogy a férfiak várható élettartama átlagosan több évvel alacsonyabb a nőkéhez képest.
„Azért fontos a férfiak egészségéről beszélni, mert a statisztikai adatok alapján egy ma megszületendő fiúgyermek 6 évvel korábban fog meghalni, mint a mai napon született kislány”
– hívja fel a figyelmet a problémára a szakember.
(Forrás: Pexels)
A kedvezőtlen statisztikák hátterében több tényező áll. Sok férfi életében jelen van a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a túlzott koffeinbevitel, a mozgásszegény életmód és a rendszertelen étkezés. Gyakori, hogy a napi étkezések kapkodva, munka közben történnek, a gyorsan elérhető, magas kalória- és zsírtartalmú ételek pedig hosszú távon jelentős terhet rónak a szervezetre. A túlzott munkaterhelés, a folyamatos stressz és a kevés pihenés tovább növeli az egészségügyi kockázatokat.
A férfiak körében a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a leggyakoribb egészségügyi problémát. A magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke továbbra is vezető haláloknak számítanak. Ezt követik a daganatos megbetegedések, amelyek közül több esetében az időben elvégzett szűrővizsgálat életet menthetne.
Magyarországon az 50 év felettiek számára kétévente ajánlott a vastagbélszűrés, míg a prosztata rendszeres ellenőrzését 45 éves kor felett javasolják a szakemberek. Az állami népegészségügyi programok több fontos szűrővizsgálatot térítésmentesen biztosítanak, mégis sokan élnek úgy, hogy éveken keresztül nem vesznek részt semmilyen ellenőrzésen.
A férfiak egészségi mutatóit az is rontja, hogy a külső okokból bekövetkező halálesetek – például közlekedési balesetek, motorbalesetek, extrém sportok során szerzett sérülések vagy erőszakos cselekmények – nagyobb arányban érintik őket.
Emellett az öngyilkosságok száma is magasabb a férfiak körében, ami a mentális egészség kérdésére irányítja a figyelmet.
Sok férfi még ma is nehezen beszél a szorongásról, a kiégésről vagy a depresszióról, és gyakran csak akkor kér segítséget, amikor a probléma már súlyosan befolyásolja a mindennapjait.
(Forrás: Pexels)
Generációs fordulat
A szakemberek szerint biztató változás figyelhető meg a fiatalabb generációknál. A húszas-harmincas éveikben járó férfiak körében egyre gyakoribb az egészségtudatos életmód, a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás és az egészségügyi szűréseken való részvétel. Kevésbé érzik kötelezőnek a hagyományos férfiszerepeknek való megfelelést, ezért könnyebben kérnek segítséget, ha testi vagy lelki problémával szembesülnek.
A középkorú korosztály helyzete azonban továbbra is különös figyelmet érdemel.
„A 40-60-as korosztály két végén égeti a gyertyát”
– jellemzi Bertókné Tamás Renáta a középkorú férfiak egészségtudatosságát.
Sokan egyszerre próbálnak helytállni a munkahelyen, a családban és az anyagi terhek között, miközben saját egészségük rendszeresen háttérbe szorul. A rendszertelen táplálkozás, a túlzott koffeinfogyasztás, a cukros üdítők, a gyorsételek, a dohányzás és az alkohol káros hatásairól nem lehet eleget beszélni, különösen azért, mert ezek a szokások évek alatt, szinte észrevétlenül rombolják a szervezetet.
A Férfiegészség Nemzetközi Hete kapcsán figyelmeztesük a mellettünk élő szeretett férfiainkat, hogy az egészség megőrzése nem a gyengeség, hanem a felelősség jele: saját magunkért, a családunkért és azokért is, akik számítanak ránk.
(Forrás: Pexels)
