Sok szülő tapasztalja, hogy hiába közeledik az este, a gyerek mintha egyre energikusabbá válna. Este tíz körül még rohangál, nevetgél, és látszólag esze ágában sincs lefeküdni. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy egyszerűen nem fáradt, valójában azonban gyakran ennek éppen az ellenkezője igaz.
(Fotó: Pexels)
Vekerdy Tamás pszichológus egyik legismertebb, ma is gyakran idézett gondolata szerint a gyerekek alvása kulcskérdés, és az esti lefekvés ideje meghatározó szerepet játszik ebben.
„A legfontosabb tudnivaló az alvással kapcsolatban: a gyereknek korán kell lefeküdnie! Ha a gyerek túllépi azt az időpontot (nagyjából fél 8 körül, de ezt egyénileg kell megfigyelni), amikor kezd egy kicsit elálmosodni, akkor egyszer csak átlendül a holtponton, újra felélénkül, és ,,túlhúzódik”.”
Ez azt jelenti, hogy ha a gyerek nem alszik el időben, akkor könnyen belecsúszhat egy olyan állapotba, amikor már nehezebben tud megnyugodni és elaludni. Ilyenkor hiába tűnik aktívnak és ébernek, valójában túlfáradt, és ez az állapot csak még inkább felpörgeti.
A szakemberek ezért hangsúlyozzák, hogy az esti rutin és a megfelelő időben történő lefekvés elengedhetetlen. A jól felépített esti ritmus segíti a gyereket abban, hogy biztonságban érezze magát, és könnyebben átadja magát az alvásnak.
„A gyerek azonban csak akkor fog időben és jól elaludni, ha előtte alaposan kiszaladgálta magát a szabad levegőn, eleget játszott, kellemesen lefürdött, együtt vacsoráztunk, meséltem neki, és utána lehetőleg kijöttem a szobából, résnyire nyitva hagyva az ajtót. Ne aludjunk el a gyerekünk mellett, hogy aztán később jöjjünk ki a szobából, mert így a gyerek az éjszaka folyamán felébred, és utánunk jön, vagy sírni fog.”
(Fotó: Pexels)
A pszichológus rámutat arra is, hogy az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége. Amikor a gyerek éjszaka felébred, és nem találja azt a biztonságot, amit elalváskor érzett, könnyen felriad, és újra segítséget keres. Az alvás azonban nemcsak a pihenésről szól, hanem a fejlődés egyik alapköve is. Az éjszaka első szakaszában történik meg az a mélyalvás, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és a regenerációban.
Ha a gyerek túl későn fekszik le, ebből a legértékesebb alvási szakaszból kevesebb jut neki. Ilyenkor a napközben megszerzett tudás nem tud megfelelően rögzülni, ami akár az iskolai teljesítményre is hatással lehet.
A kialvatlanság ráadásul sokszor nem is álmosságként jelentkezik. Épp ellenkezőleg: a gyerek nyugtalanabb, ingerlékenyebb, sőt túlpörgöttebb lehet.
„A kisgyereknek még tizenegy-tizenkét óra alvásra van szüksége, ez lassan csökken kilenc órára, de még a kamasznak is sokat kellene aludnia. A kialvatlan gyerek egyrészt rosszul alszik, másrészt kimerültségében, fáradtságában nem elszundít, hanem felpörög. Vagyis látszólagos alvásigénye csökken, miközben nyugtalansága egyre nő. A kialvatlan gyerek pedig nyűgös, nyafog, sír, toporzékol, könnyebben megbetegszik.”
(Fotó: Pexels)
A szakemberek szerint ezért fontos, hogy a szülők felismerjék a jeleket: a nyűgösség, a koncentrációs nehézség, a lassúság vagy épp a túlzott aktivitás mind utalhat arra, hogy a gyerek nem alszik eleget.
Általánosságban elmondható, hogy az óvodás korú gyerekeknek napi 11–13 óra alvásra van szükségük, míg az iskoláskorúaknál ez 9–10 órára csökken.
De az egyéni különbségek mindig számítanak – ezért a legfontosabb, hogy a gyerek jelzéseire figyeljünk.
