Konyha

Mire figyeljünk, ha tejterméket vásárolunk?

Az élelmiszerek jelölésének alapvető célja, hogy pontos, valósághű tájékoztatást adjon a fogyasztónak az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól. A címkén található információ biztosítja a megfelelő választás lehetőségét, a tudatos fogyasztói döntés meghozatalát a vásárlóknak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összegyűjtötte, mire figyeljünk a tejtermékek kiválasztásánál, ha tudatosan szeretnénk vásárolni.

Mit kell tartalmaznia a jelölésnek?

A Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek szabályos csomagolásán az alábbiak vannak feltüntetve magyar nyelven:

  • A termék megnevezése: Tehéntejből gyártott termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás, elegendő a tej megnevezés. Egyéb eredet esetében fel kell tüntetni az adott állatfajt (például kecsketej).
  • Tömege: A termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (például liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.
  • Összetevők (az összetevők csökkenő mennyisége szerint): Egyetlen alapanyagból álló élelmiszer esetén, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos (például tej) nem kötelező feltüntetni az összetevők listáját. Ez vonatkozik a sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítményekre is, amennyiben előállításukhoz a tej eredetű alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, enzimeken és konyhasón kívül más anyagot nem használtak fel. Egyéb termékeknél valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Amennyiben a termék allergén anyagot tartalmaz, a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson. Ha az allergén jelenléte esetleges, tehát a termékbe kerülése nem szándékos, a fogyasztó tájékoztatása önkéntes alapú, nem kötelező (például: „A termék nyomokban földimogyorót tartalmazhat.”).
  • Fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő: Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait a helyes, sok esetben a csomagoláson is jelzett tárolási körülmények között megőrzi. Mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél, amelyeknél a megadott idő lejártát követő fogyasztás kockázatot jelenthet a fogyasztó egészségére, fogyaszthatósági időről beszélünk. A megadott dátum tartalmazza a napot, a hónapot és szükség szerint az évet, ebben a sorrendben. Rövidebb lejárati idejű termékeknél elegendő a nap/hónap feltüntetése is. Ez a hazai fogyasztók számára fordított sorrendű dátumjelölés szokatlan lehet, nagyobb körültekintést igényel vásárláskor. A minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő megadása után a gyártónak fel kell tüntetni a helyes tárolás módját is.
Fotó: Freepik.com/ Geoffrey Whiteway

Fotó: Freepik.com/ Geoffrey Whiteway

  • A gyártó vagy importőr cég neve és elérhetősége: A gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevének és elérhetőségének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia, ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.
  • Származási ország: Szövegesen, vagy a csomagoláson található ovális alakú jelzésben az ország ISO-kódjával van feltüntetve (például HU: Magyarország, SK: Szlovákia). Ezen jelölés alapján a gyártó üzem is visszakereshető.
  • Előállítási vagy termelési mód: Az organikus vagy biotermékek ökológiai gazdálkodásból származnak, szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg. Az EU ökológiai logóját látva a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a termék előállítási, termelési módja szigorúan ellenőrzött.
  • Tárolásra vonatkozó körülmények: A helyes tárolás módját is köteles feltüntetni a gyártó a csomagoláson. Ez hűtött tejtermékeknél általában 0–5 °C-os hűtőszekrényben tárolást jelent (Az UHT tejek a felbontást megelőzően szobahőmérsékleten tarthatók, a fagyasztott tejtermékeket, jégkrémeket pedig –18 °C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten kell tárolni.)

2016. december 13-tól a gyártónak a tápértékjelölésnél kötelező feltüntetni az energiatartalmat, zsír- és telítettzsírsav-tartalmat, szénhidráttartalmat, cukortartalmat, fehérjetartalmat, valamint sótartalmat. Ezek az adatok 100 grammra vagy 100 milliliterre, illetve esetenként az élelmiszer fajtájának megfelelő egy adagra, fogyasztási egységre vonatkoztatva szerepelnek az élelmiszerek címkéjén.

Mi az irányadó napi beviteli érték?

Az élelmiszerek csomagolásán szereplő irányadó napi beviteli érték, azaz INBÉ önkéntes jelölési rendszer. Ismerteti a termék jellemzőit úgy, hogy egy átlagos testtömegű, egészséges felnőtt nő – 2000 kilokalóriás – kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges teljes napi mennyiségéhez viszonyítja azt. A jelölésből leolvasható grammban és a 2000 kilokalóriás étrendhez viszonyítva százalékban, hogy mennyi energia (kilokalória), cukor, zsír, nátrium (só) stb. van abban az élelmiszerben, melyet el kívánunk fogyasztani, és ez a mennyiség a napi szükséglet hány %-át fedezi. Az alábbi példa 1 dl 2,8%-os zsírtartalmú tej tápanyagértékeit szemlélteti.

Kalória

Fehérje

Szénhidrát

Zsír

Élelmi rost

Nátrium

55 kal

2,9 g

4,6 g

2,8 g

0,0 g

0,04 g

2,8%

5,8%

1,7%

4%

0%

1,7%