×

Konyha

Drága külföldi ételek helyett éljen az igazi magyar helyi

A szállítási költség miatt ami hazánk határain túlról érkezik, az mindig drágább. De jobb is? Nem feltétlenül. Mutatjuk a világ legdrágább ételeit, amik nyugodtan helyettesíthetők magyar finomságokkal.

Persze nagyon sok olyan zöldség, gyümölcs vagy éppen hús van a piacon, amit hazánkban nem lehet megtermelni az éghajlati viszonyok miatt. Ugyanakkor mégis jó, hogy ehetünk narancsot, gránátalmát vagy éppen tengeri halakat, ha úgy hozza kedvünk, hiszen ezek még egészségesek is, és szépen kiegészítik az étrendünket. Ennek ellenére igen sokféle ételből, hozzávalóból találni itthon termesztettet is, helyi termelőket támogathatunk a vásárlásainkkal, sok esetben olcsóbban jutunk hozzá a termékekhez, és a magyar zöldségek, gyümölcsök ízét egyszerűen nem tudják utánozni külföldön.

A hazai gombák is vannak olyan jók, mint a külföldiek

Az igazi ínyenc falatnak a fehér szarvasgomba számít, ami leggyakrabban Olaszországból, Albából érkezik. A mesterségesen nem szaporítható különlegességet speciális kutyák segítségével a föld alól ássák ki a szerencsések, és nagyon drágán adják el: egy 1,5 kg-os példányért 160 000 amerikai dollárt, azaz nagyjából 35 millió forintot adtak. Hasonlóan árazzák a japán matsutake gombát, ami a vörösfenyő lehullott levelei alatt található meg, de viszonylag kevés, ezért is olyan magas az ára: negyedmillió forintba kerül egy kiló. Miközben zamatukat, különlegességüket nem lehet figyelmen kívül hagyni, azért tegyük ezek mellé a finom hazai gombákat: magunk is beszerezhetjük őket, lényegesen olcsóbbak, és szakértők segítségével igazi ínyencségekre is bukkanhatunk – igen, akár minőségi szarvasgombára is. Érdemes megkóstolni az igazi különlegességet, a vargányát, a császárgombát, a rókagombát, de különleges gyógygombákat is termesztenek hazánkban több helyen is.

Fotó: iStock.com/ALLEKO

Fotó: iStock.com/ALLEKO

Magyar kaviár 

A kaviár igazi luxuscikk, létezik belőle tonhalból nyert fekete, fehér, a lazacból érkező vörös, apró vagy nagyobb szemű, mind igen drága, főleg a kaviárok királya, a beluga, ami a nálunk is honos tokhalfélék családjába tartozó viza hal ajándéka. Vésztő határában például „orosz kaviár”-gyár működik hazánkban, azaz tokhalakat tartanak, és azok ikráit használják fel, luxusminőségű terméket adva el. Ráadásul nem csak ez az egyetlen ilyen hely hazánkban, több településen is működik még hasonló.

Hazai húsok

A hazánkban legeltetett, tartott szarvasmarha, disznó vagy csirke húsa rendkívül finom, és viszonylag olcsón hozzá is tudunk jutni, háztáji gazdálkodóként pedig saját magunknak termelhetjük meg akár teljesen biomódszereket használva. Ennél nincs is jobb, bár az ínyencek esküsznek a japán szigeten tartott kobei vagy wagyu marha húsára: az állatokat masszírozzák, különleges módon etetik és rizsborral locsolják. Ám ha meg szeretnénk kóstolni, nem kell Japánig utaznunk érte, ugyanis wagyu marhát itthon is tenyésztenek. Ugyanezt elmondhatjuk a liba- és kacsamájról is, ami itthon a legfinomabb. Az állatállományt a madárinfluenza ugyan sokszor veszélyezteti, de így is vezető ország vagyunk libamájtermelésben, és tőlünk viszik Franciaországba, Belgiumba, Japánba, Dél-Koreába, Hongkongba is.

Fotó: iStock.com/Yingko

Fotó: iStock.com/Yingko

Dinnye és sáfrány

A világ egyik legdrágább gyümölcse a Japánból, Hokkaidóról származó Yubari sárgadinnye. Húsa sárga, édes, és minél szabályosabb a gyümölcs alakja, annál drágábban lehet eladni. Ugyanott aranyáron mérik a szinte fekete héjú Densuke dinnyét is, aminek húsa meglepően hasonlít a mi görögdinnyénkére. Ha finom, jófajta dinnyét akarunk, nem kell Japánig utaznunk, hazánkban is kifejezetten jó minőségűeket kapni nyaranta, és kiskertben magunknak is megtermelhetjük. A világ egyik legdrágább fűszere, a sáfrány is megterem Magyarországon, sőt, az egyik legkiválóbb minőségű fűszert adja a világpiacon. A magyarok a középkortól kezdve sáfránytermesztők és -fogyasztók voltak, ételek ízesítésére, kelmék színezésére használták, de gyógyszerként is hasznosították. Termesztése nem egyszerű, hiszen ma sem gépesíthető, ezért igen kevés helyen találkozni vele.

Sonkát inkább a helyi hentestől!

Az igazi magyar sonka ízével semmi sem vetekszik, de azért említsük meg a világ legdrágább sonkáját, a Joselitót, aminek ára kilogrammonként százezer forint is lehet az állat különleges táplálása miatt. Itthon az a legjobb sonka, ami nem tartalmaz ízfokozókat, mesterséges színezéket, térfogatnövelő szereket, és legalább nyolc hétig érlelték, de azt is csak természetes anyagok használatával. A hideg füstölés teszi még zamatosabbá a végeredményt: Magyarországon a hagyományos parasztsonka 4-6 hétig pácolódik, 1-2 napig szárad, aztán egy hétig lóg a füstölőben, majd megfőzik.