Egy korábban készült felmérés szerint sokan tisztában vannak azzal, hogy mit is jelent a címkén az a bizonyos E-betű, az emberek zöme nagyjából tudja, hogy ez az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli.
De az E-számok helyett, ritkábban megjelenő vegyületnevekkel már kevesen vannak tisztában. Az aszkorbinsavat jobb esetben még tudják a C-vitaminnal párosítani, az elterjedt cukorpótlók miatt még a xilitet is rengetegen felismerik, hogy a nyírfacukorral azonos, sőt a nátrium-hidrogén-karbonátról is meglehetősen sokan tudják, hogy a szódabikarbóna kémiai elnevezése, de a sztíviát már alig, az E-vitamint, a B2-vitamint, a citrom- és az ecetsavat pedig szinte senki nem tudja azonosítani az E-számok alapján.
MTI Fotó: Varga György
Az is egyértelmű, hogy nem mindenki tudja, hogy ezekből az adalékanyagból napi limit létezik a fogyasztásra vonatkozóan, tehát létezik egy bizonyos mennyiség, amelyet ezekből komolyabb egészségügyi kockázat nélkül is fogyaszthatunk.
Az E-számok közötti tájékozódást régóta telefonos applikáció is segíti, az online E-szám adatbázisban az élelmiszer-adalékanyagok adatlapjainak rövid kivonatai szerepelnek. Az adalékanyagok kereshetők szám és név szerint, valamint szűrhetők a felhasználási funkciójuk szerint is.
Mint a kutatás eredményeiből kiderült, nem közismert az sem, hogy az egyes adalékanyagok esetében létezik egy olyan, tudományosan megállapított napi limit, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyaszthatók. Ezt, vagyis az egyes élelmiszeradalékokra vonatkozó elfogadható napi beviteli értéket az angol kifejezés után (acceptable daily intake) az ADI betűszóval jelölik. A megkérdezettek negyede a helyes választ jelölte meg a kérdőív kitöltése során, amikor az ADI mibenlétére kérdezett rá a kutatás, kétharmaduk viszont nem ismeri, nem hallott még erről a betűszóról. A leginkább tájékozottnak a 18-29 éves korosztály bizonyult, körükben tízből négyen válaszoltak helyesen.
A vizsgálat arra is választ keresett, hogy a válaszadók vajon mit gondolnak arról, mennyi cukor- és kalóriamentes üdítőt kell meginni ahhoz, hogy az ital édes ízét biztosító egyik édesítőszerből, az aszpartámból elérjük a napi beviteli plafont. A megkérdezettek harmada gondolta úgy – igencsak helytelenül – hogy ehhez mindössze 6 deciliter (kevesebb, mint két aludoboznyi mennyiség) elfogyasztása elegendő, míg további egynegyedük 3 literre tippelt, szintén tévesen. Valójában – és ezt a megkérdezettek mindössze 7 százaléka tudta jól – egy átlagos testsúlyú, fenilalaninra nem érzékeny nő napi 6(!) liter zeró cukortartalmú üdítőt elfogyasztva éri csak el az ajánlott limitet. A legtöbb helyes tipp a 18-29 és a 40-49 éves korosztályból, valamint a férfiak köréből érkezett.
