Konyha

A kovászos kenyér íze összetéveszthetetlen!

A kovász bár egyszerű alapanyagnak tűnhet, mégis nagyon különleges. Ráadásul mindenkinél más és más lesz. Erről is mesélt Fekete Gergő, az Artizán Budapest Pékség és Kávézó megálmodója.

Bár élesztővel gyorsan lehet kenyeret sütni, a kovászolással szemben. A természetes kovász és az azzal készülő kenyér ugyanis hosszú erjedési időt igényel. De nagyon megéri rászánni az időt a kovászolásra és kovászos kenyér sütésére.

Fotó: shutterstock/Regina Foster

Az íz mindent megér

“Ennek a hosszú erjedésnek következtében egy sokkal komplexebb ízű és állagú kenyeret kapunk, a felgyorsított eljárással készített sütőélesztős kenyérrel szemben. Azt hozzá kell tennem, hogy a sütőélesztő nem egy ördögtől való dolog” – mondta Fekete Gergő.

“Személy szerint, nekem inkább a felgyorsított eljárású sütéshez nélkülözhetetlen adalék-anyagok használatával van inkább problémám. Egy jó gabonából, jól elkészített,  kellően megsütött kovászos kenyér íze összetéveszthetetlen egy élesztős kenyér ízével. Számomra a jó kenyér az egy kissé karamellizált és ropogós héjú, lágyan savanykás laza szerkezetű kenyér a legfinomabb, mely mérettől függően 3-5 napig eltartható” – tette hozzá Gergő.

Spórolhatunk időt kenyérsütő géppel?

Mivel a kovászolás és a kelesztés jóval több időt igényel, felmerül a kérdés, hogy lehetne-e mindezt valahogy felgyorsítani. Például azzal, hogy kenyérsütő gépet használunk a kovászos kenyér sütéséhez.

“A kenyérsütő gépben nincs gyakorlatom, de ha a gép programozható úgy, hogy hosszan dagasszon és kelesszen akkor valószínűleg igen. A kovászos kenyérhez sokkal több idő, és nagyobb odafigyelés kell azért, mint a sütőélesztős kenyerekhez. Így én mindenképp a hagyományos eljárást ajánlanám. Nem csak a kenyér jobb íze, állaga és héja miatt, hanem maga a kenyérsütés élménye miatt is” – javasolta Fekete Gergő, aki egy különlegességet is elárult még a kovászról.

A kovász páratlan tulajdonsága

Van egy igen páratlan tulajdonsága a kovásznak. Ugyanis senkinél nem lesz egyforma és ennek is oka van.

Fotó: shutterstock/Marta Maziar

“A kovász a természetben előforduló gombák és baktériumok segítségével kel életre, mely ezután folyamatosan változik. Hatással van rá nagyon sok minden. A hőmérséklet, a páratartalom, a liszt-, sőt még a víz minősége is” – magyarázta az Artizán pékség megálmodója. “Így természetes, hogy minden háztartásban máshogy viselkedik, de az alapját mindig a természetben szabadon előforduló gombák és baktériumok, mint például különböző tejsav-, és ecetsav-baktériumok valamint élesztőgombák képezik.”

Csak a búza?

Amikor a kovász készítéséről esik szó, általában a búzalisztre gondolunk, mint fő alapanyagra. Pedig nem feltétlenül kell abból készülnie, lehet más liszttel is. “Nekünk van rozs, teljes kiőrlésű és alakor (ősbúza) lisztes kovászunk is a búza mellett. De még ennél is többféle van. Ugyanis lehet gluténmentes is a kovász és ezzel együtt a kovászos kenyér” – világított rá Fekete Gergő. Van arra is példa, ahol quinoa kovásszal dolgoznak.

Ha kíváncsi vagy arra, hogyan válik egy látszólag élettelen anyag élővé, azaz hogyan készül a kovász: csütörtök reggel 9-től egy élő videóban nyomon követheted a változást.