(Forrás: Pexels)
A világ kávéfogyasztása évről évre nő, vele együtt pedig az a hatalmas mennyiségű hulladék is, amelyet a legtöbben gondolkodás nélkül a kukába söpörnek.
Becslések szerint naponta mintegy 2,25 milliárd csésze kávé készül világszerte, a lefőzött kávézacc nagy része pedig szemétlerakókban, égetőkben vagy a csatornarendszerben végzi.
Éppen ezért foglalkoztatja régóta a kutatókat, hogyan lehetne ezt az óriási mennyiségű mellékterméket újrahasznosítani.
A kávézacc elsőként a kertészkedés világában kezdett új életre kelni. Az elmúlt években valóságos trenddé vált, hogy a hobbikertészek összegyűjtik és a termőföldhöz keverik a lefőzött kávé maradékát. Sokan azért kedvelik, mert javíthatja a talaj szerkezetét, növelheti a szervesanyag-tartalmat, és bizonyos növények számára kedvezőbb közeget teremthet. A komposztálásban is gyakran használják, mivel megfelelő arányban keverve segítheti a lebomlási folyamatokat.
(Forrás: Pexels)
A jelenség annyira elterjedtté vált, hogy közösségi oldalakon és internetes csoportokban már külön szerveződnek azok, akik nagyobb mennyiségű kávézaccot próbálnak beszerezni. Nem ritka, hogy valaki kilószámra keres zaccot a kertjéhez vagy komposztjához. A növekvő érdeklődést több nemzetközi kávézólánc is felismerte. A Starbucks például több országban évek óta működteti azt a programját, amelyben külön gyűjtik a használt kávézaccot, és ingyenesen elvihetővé teszik a vásárlók számára kertészeti felhasználásra.
A tudományos világ számára azonban a kávézacc ennél jóval többet jelent. Az elmúlt években számos kutatás vizsgálta, miként lehetne az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező háztartási és vendéglátóipari hulladékból értékes alapanyagot előállítani.
Kísérleteztek már azzal, hogy betonhoz vagy útburkolati anyagokhoz keverjék, de felmerült a környezetszennyező anyagok kiszűrésének lehetősége, sőt bizonyos gyógyszeripari alkalmazások is.
A legfrissebb áttörés azonban egészen új irányból érkezett. A dél-koreai Jeonbuk National University kutatócsoportja olyan hőszigetelő anyagot fejlesztett ki használt kávézaccból, amely a laboratóriumi vizsgálatok alapján a jelenleg alkalmazott építőipari szigetelőanyagokkal is versenyképes lehet – írta meg a Vince.
(Forrás: Pexels)
A kutatók először kiszárították a használt zaccot, majd magas hőmérsékleten bioszénné alakították. Az így kapott anyagot környezetbarát oldószerekkel és természetes polimerekkel kezelték, végül préseléssel és hőkezeléssel hozták létre a kész kompozitot.
A fejlesztés lényege az anyag mikroszerkezetében rejlik: apró pórusai képesek csapdába ejteni a levegőt, a levegő pedig kiváló hőszigetelőként működik.
Az eredmények a kutatókat is meglepték. A mérések szerint a kávézaccból készült kompozit hővezetési képessége megközelíti a hungarocellét, amely ma az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb szigetelőanyag. A különbség azonban jelentős: míg a hungarocell szintetikus alapanyag, amelynek előállítása és lebomlása komoly környezeti terheléssel jár, a kávézacc-alapú kompozit megújuló hulladékból készül, és biológiailag lebomló.
A laboratóriumi tesztek során különösen látványos eredményeket értek el olyan modellekben, amelyeknél a szigetelést napelemek alá helyezték. Az új anyaggal ellátott szerkezetek érezhetően hűvösebbek maradtak, vagyis hatékonyabban akadályozták meg, hogy a panelek által termelt hő átmelegítse az épületek belső tereit.
„Kávézaccból világszerte hatalmas mennyiség keletkezik, mégis a nagy része hulladéklerakókba kerül vagy elégetik”
– idézi az új találmányról beszámoló sciencealert.com oldal Seong Yun Kimet, a JBNU anyagmérnökét.
„Most viszont bizonyítottuk, hogy mégis értékes anyagról van szó, ami átalakítva ugyanolyan jól teljesít, mint a kereskedelmi forgalomban kapható szigetelőtermékek, miközben sokkal fenntarthatóbb.”
Könnyen lehet, hogy néhány év múlva a reggeli kávé maradéka nem a szemetesben végzi, hanem házakat szigetel, utakat erősít vagy termőföldet javít, ami fontos lépés lehetne egy fenntarthatóbb világ felé.
