(Forrás: MTI: Lajos György)
A vonalon 1896. május 2-án indult el a forgalom, a millenniumi ünnepségek idején. Budapest ekkor a honfoglalás ezredik évfordulóját ünnepelte, és a nagyszabású világkiállítással együtt azt is meg akarta mutatni, hogy felzárkózott Európa élvonalához – sőt, bizonyos szempontból meg is előzi azt.
Bár a londoni metró már 1863 óta üzemelt, az még gőzüzemű volt. A budapesti földalatti ezzel szemben igazi mérföldkövet jelentett: ez lett a kontinentális Európa első földalattija, és egyben a világ első elektromos vontatású, felszín alatt közlekedő vasútja.
Az építkezés hihetetlen tempója ma is lenyűgöző: 1894 augusztusában kezdődött, és alig másfél-két év alatt, 1896 tavaszára be is fejeződött. A vonal a Gizella tértől (a mai Vörösmarty tér) egészen az Artézi fürdőig (a mai Széchenyi Gyógyfürdő) közlekedett. Az Andrássy út alatt futó pálya kilenc földalatti és két felszíni megállóval szolgálta ki a millenniumi kiállítás látogatóinak százezreit, ezzel igazi nagyvárosi élményt kínálva.
(Forrás: MTI: Nagy Zoltán)
A megnyitó is méltó volt a jelentőségéhez: maga Ferenc József avatta fel a vonalat, sőt személyesen ki is próbálta. A legenda szerint annyira elégedett volt, hogy ahhoz is hozzájárult, hogy az új közlekedési eszköz az ő nevét viselje – így született meg egy időre a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút elnevezés.
A „kisföldalatti” számos újdonságot hozott: itt alkalmaztak először mozdony helyett motorkocsikat, a járművek belső tere pedig fa- és fémburkolatával inkább egy elegáns szalonra emlékeztetett. Az állomások fölé díszes lejárócsarnokok épültek, így az utazás nemcsak praktikus, hanem látványos is volt.
Érdekesség, hogy a szerelvények sokáig a balkéz-szabály szerint közlekedtek. Ez még azután is így maradt, hogy Magyarország 1941-ben áttért a jobboldali közlekedésre – az átállás ugyanis túl bonyolult lett volna a teljes biztosító- és forgalomirányító rendszer cseréje nélkül.
A Városligetnél, ahol a vonal egykor a felszínre emelkedett, 1896-ban megépült az ország első vasbeton hídja is Wünsch Róbert tervei alapján. Ez egészen 1973-ig szolgálta a közlekedést, és ma is megtalálható a Ligetben, bár a feltöltött pálya miatt már alig emelkedik ki környezetéből.
(Forrás: MTI, Balaton József)
A „kisföldalatti” különlegességét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2002-ben az Andrássy úttal együtt felkerült a világörökségi listára. Az évtizedek során ugyan többször is megújult, de mindig ügyeltek arra, hogy megőrizze egyedi hangulatát.
Talán ennek is köszönhető, hogy ma is egészen más érzés itt utazni. A sárga kocsik, az alacsony peronok és a történelmi részletek miatt az utazás inkább időutazásnak tűnik, mint egyszerű közlekedésnek.
Ha pedig valaki még mélyebben is megismerné ezt a különleges történetet, érdemes ellátogatnia a Deák Ferenc téri aluljáróban található Földalatti Vasúti Múzeumba, ahol a számtalan érdekesség mellett régi kocsik és jegyváltó fülkék is várják az érdeklődőket.
