Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezõ, grafikus budapesti otthonában 2019. április 1-jén. (Forrás: MTI/ Fotó: Balogh Zoltán)
Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. A Pannónia Filmstúdióban kezdett dolgozni, ahol hamar kitűnt sajátos képi világával és a magyar népművészetből, mitológiából, történelemből táplálkozó látásmódjával. Filmjeiben a folklór, az irodalom és a modern animációs nyelv különleges egységet alkotott. A magyar népmesék, mondák és klasszikus irodalmi művek motívumait nem egyszerűen feldolgozta, hanem saját, könnyen felismerhető vizuális világán keresztül értelmezte újra. Munkáiban egyszerre volt jelen a népművészet ornamentikája, a mitológiai gondolkodás, a történelmi és kultúrtörténeti utalásrendszer, valamint a kísérletező, sokszor rendkívül modern képi megoldások iránti nyitottság. Alkotásai ezért nemcsak animációs filmként működnek, hanem összetett kulturális és vizuális élményként is.
Hitt abban, hogy „az igazán jó ötlet nem alulról jön, és nem alulról nézi a világot, nemes gondolatok és jó szándék vezérlik”, ezért foglalkozott a mítoszokkal, az ősi és archaikus gondolatvilággal vagy Az ember tragédiájával, s ezért értelmezte újra a Toldit is – olvasható egy interjúja kapcsán.
Fotó: MTVA (Jankovics Marcell, János vitéz)
János vitéz és a magyar animáció új korszaka
Az első egész estés magyar animációs film, az 1973-ban bemutatott János vitéz mérföldkőnek számított a hazai filmtörténetben. Petőfi Sándor művének adaptációja merész színvilágával, pop-artos látványával és lendületes képi megoldásaival új korszakot nyitott a magyar animációban.
Jankovics nem egyszerűen illusztrálta az ismert történetet, hanem saját vizuális nyelvre fordította át, amely egyszerre volt modern és mélyen magyar. A népművészeti motívumokat, a korabeli pszichedelikus és pop-art hatásokat, valamint a magyar táj és folklór képi elemeit úgy ötvözte, hogy a János vitéz egyszerre vált korszerű animációs filmmé és erősen identitásképző kulturális alkotássá. A film látványvilága máig meghatározó része a magyar animáció történetének.
Fehérlófia (Forrás: Port.hu)
Fehérlófia – a kultikussá vált alkotás
1981-ben készült el a Fehérlófia, amely mára a világ animációtörténetének egyik legismertebb magyar filmje lett. A mű Arany László azonos című elbeszélő költeménye, valamint a legenda Távol-Kelettől Ausztriáig ismert változatai nyomán született.
A film különleges vizuális világa, erőteljes szimbólumrendszere és mitikus történetvezetése miatt nemzetközi szinten is kultikus alkotássá vált, amelyet a világ animációtörténetének egyik legkülönlegesebb filmjeként tartanak számon. Jankovics a magyar népművészet motívumait modern, szinte pszichedelikus képi világgal ötvözte.
A Magyar népmesék jelentősége
A széles közönség számára talán a Magyar népmesék sorozat jelentette Jankovics legismertebb munkáját. Az 1977-ben indult animációs széria generációk számára tette közismertté a magyar népköltészet történeteit.
A sorozat egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy minden epizód egy-egy magyar tájegység motívumkincsét és vizuális hagyományait idézte meg. A népzene, a narráció és a rajzstílus együtt olyan kulturális örökséget közvetített, amely egyszerre volt közérthető és művészileg igényes. A Magyar népmesék nemcsak gyereksorozat volt, hanem identitásőrző vállalkozás is, amely megmutatta, hogy a magyar folklór képes kortárs vizuális formában is megszólítani a nézőket.
Az ember tragédiája – több évtized munkája
Jankovics Marcell egyik legnagyobb vállalkozása Madách Imre művének animációs feldolgozása, Az ember tragédiája volt. A 2011-ben bemutatott film több évtizedes munka eredményeként készült el.
A rendező minden történelmi színt az adott kor művészeti stílusához igazodva jelenített meg. Az ókori világ, a középkor vagy a futurisztikus jelenetek eltérő vizuális nyelven szólalnak meg, miközben Madách eredeti szövege végig változatlan marad.
A Toldi címû animációs sorozatot népszerûsítõ Traxx mozdony a Déli pályaudvaron tartott sajtótájékoztatón 2021. szeptember 13-án. (Forrás: MTI/Fotó: Máthé Zoltán)
Toldi – az utolsó film
Jankovics utolsó alkotása a Toldi – a mozifilm lett, amelyet Csákovics Lajossal közösen rendezett. Arany János elbeszélő költeményének feldolgozásában nemcsak a hős története jelenik meg, hanem a magyar táj, a puszta és a lápvidék világa is hangsúlyos szerepet kap.
A filmben egyszerre van jelen a lovagi világ monumentalitása és a főhős belső vívódása, miközben a látványvilág végig megőrzi Jankovics jellegzetes képi stílusát.
Egy meghatározó életmű
Jankovics Marcell munkássága jóval túlmutatott az animációs filmen. A Trianon című dokumentumfilmben a magyar történelem egyik legnagyobb traumáját dolgozta fel, míg Jelképtár című munkáiban a magyar és egyetemes szimbólumkultúrát elemezte.
Kultúrtörténészként a néphagyományok, mítoszok és jelképek értelmezésével foglalkozott, és fontos szerepet vállalt a magyar kulturális örökség népszerűsítésében is.
Rövidfilmjei nemzetközi sikereket is hoztak számára. Küzdők című alkotása elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját, míg Sisyphus című filmjét Oscar-díjra jelölték.
(Forrás: MTI/ Fotó: Ujvári Sándor)
Jankovics Marcell a magyar kultúra egyik meghatározó alkotója volt. Filmjei és könyvei nemcsak művészeti értéket képviselnek, hanem a magyar folklór, irodalom és történelmi emlékezet fontos közvetítői is. Öt évvel halála után munkái továbbra is élnek: új nézők fedezik fel a Magyar népmeséket, a Fehérlófiát vagy Az ember tragédiáját, amelyek ma is ugyanazzal az erővel hatnak, mint bemutatásuk idején.
