Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, zeneszerző, szövegíró a 32. Sziget Fesztivál mínusz egyedik napjának programjáról tartott sajtótájékoztatón (Forrás: MTI/Purger Tamás)
Kevés magyar dalszerző mondhatja el magáról, hogy műveit több nemzedék is kívülről fújja, Bródy János dalai azonban évtizedek óta ott vannak a családi ünnepeken, a tábori gitározásoknál, a koncerttermekben és a fesztiválokon. Dalszövegei generációk számára váltak meghatározóvá, a költői megfogalmazás, az irónia és az időtálló mondanivaló miatt sok szerzeménye ma is ugyanolyan erősen hat. Ezt az életművet ünnepli idén a Sziget fesztivál egy olyan koncerttel, amire korábban még nem volt példa.
A fesztivál hivatalos nyitánya előtti Mínusz Egyedik Napon kizárólag Bródy szerzeményei szólnak majd a Nagyszínpadon, méghozzá a magyar könnyűzene legismertebb előadóinak tolmácsolásában egy hat óra hosszú maratoni koncerten.
A szervezők szerint ezzel a koncerttel minden idők egyik legnagyobb hazai zenei összefogása készül. A közel hatórás produkcióban felcsendülnek az Illés zenekar legismertebb dalai, a Fonográf korszak emlékezetes szerzeményei, az István, a király ikonikus részletei, valamint Bródy János szólólemezeinek legismertebb számai is. Olyan dalok is helyet kapnak a műsorban, amik Koncz Zsuzsa, Halász Judit vagy más legendás előadók előadásában váltak klasszikussá.
Koncz Zsuzsa és az Illés együttes (Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Illés Lajos, Pásztory Zoltán. (Forrás: MTI/Fotó: Keleti Éva)
A koncert különlegessége nemcsak a repertoárban rejlik, hanem abban is, hogy egymás mellett állnak majd színpadra a magyar zenei élet legendái és a fiatalabb generáció meghatározó előadói. A fellépők között lesz Szörényi Levente, Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Tolcsvay László, Hobo, Lovasi András és a Csík Zenekar, de a mai könnyűzenei szcéna népszerű nevei, köztük Azahriah, Beton.Hofi és Dzsúdló is csatlakoznak az ünnepléshez.
A szervezők célja nem egy hagyományos emlékkoncert létrehozása volt, hanem annak megmutatása, hogy Bródy dalai ma is élnek, új előadók új hangján is ugyanúgy működnek, mint évtizedekkel ezelőtt.
(Részlet a Mindannyian mások vagyunk új klipjéből)
Új köntösben a Mindannyian mások vagyunk
A koncert mottója Bródy János egyik legismertebb szerzeménye, a Mindannyian mások vagyunk, ami most új hangszerelésben született újjá, és videóklip is készült hozzá, amiben a koncert számos fellépője együtt énekel.
A felvételen több generáció művészei találkoznak: Horváth Charlie, Deák Bill Gyula, Geszti Péter, Rúzsa Magdolna, Palya Bea, Sena Dagadu, Tarján Zsófia, Müller Péter Sziámi, Kiss Tibor, Bérczesi Róbert, Hrutka Róbert, Hernádi Judit, Gubik Petra, Vikidál Gyula és még sokan mások szerepelnek benne.
Gerendai Károly, a Sziget alapítója szerint a választás nem volt véletlen. Úgy fogalmazott, hogy a Mindannyian mások vagyunk tökéletesen összefoglalja mindazt, amit a fesztivál évtizedek óta képvisel: egy helyet, ahol a világ minden tájáról érkező emberek néhány napra közös közösséget alkossanak.
„A Mindannyian mások vagyunk nemcsak a koncert mottója, hanem az esemény szellemiségének egyik legfontosabb üzenete is. Bródy János a magyar könnyűzenei élet egyik szimbolikus alakja, egész pályafutása során az elfogadás, a nyitottság és az emberi értékek mellett tett hitet, ez a dal pedig életművének egyik legikonikusabb szerzeménye. Üzenete szorosan összecseng a Sziget alapértékeivel: a szabadsággal, a befogadással, a kulturális sokszínűséggel és az egymás iránti tisztelettel, így akár a fesztivál himnusza is lehetne”
– mondta a Sziget alapítója.
Bródy János életművének jelentőségét jól mutatja, hogy szerzeményeit a legkülönbözőbb előadók éneklik, a gyerekdaloktól kezdve a rockklasszikusokon át egészen a musicalekig. Az István, a király máig az egyik legismertebb magyar rockopera, amelynek dalszövegei szintén Bródy nevéhez fűződnek.
Az augusztus 9-i Bródy Dalok Napja ezért nem pusztán egy koncert lesz a Szigeten, hanem egy olyan este, amikor a magyar könnyűzene több generációja együtt idézi fel azokat a dalokat, amelyek hosszú évtizedek óta közös kulturális emlékeink részét képezik.
