A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték – írja az MTI. Juhász Árpád a szélsőségesen hideg időjárás okait magyarázva elmondta, hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése, mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül „pillanatok alatt” lejutnak délre. Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára.
Rehoboth, 2018. január 4. Hóvihar tépázza a pálmafákat a Delaware állambeli Rehoboth tengerpartján 2018. január 4-én. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám főként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja. A tartósan fagypont alatti hőmérséklet eddig tizenegy halálos áldozatot szedett Wisconsin, Észak-Dakota, Missouri és Texas szövetségi államokban. (MTI/AP/The Wilmington News-Journal/Jason Minto)
A geológus szerint fontos, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amiket korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie, plusz 1 Celsius-fok volt. „Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele” – mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani. Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy tavaly ilyenkor befagyott a Balaton, most meg ilyen meleg van, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. „Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik” – hangsúlyozta. Hozzátette: a múlt év ugyanakkor egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében, 2017 volt az eddigi második legmelegebb év. Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének. „Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni (…). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni” – hangsúlyozta Juhász Árpád.
