Régen azért okozott gondot a rövidség, mert a farsang volt a lakodalmak legfőbb időszaka, az utolsó három napban rendezték meg a háromnapos bálokat – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató szombaton az M1 aktuális csatornán az MTI tájékoztatása szerint.
A néprajzkutató kitért arra, hogy a busójárás eredetileg házról házra járó termékenységvarázsló szokás volt, a faragott famaszkot viselő busók csak felnőtt férfiak lehettek, később vált a rendezvény idegenforgalmi látványossággá.
Fotó: Unsplash/Finan Akbar
A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy alapvetően a gazdag néphagyományokra épül – olvasható a Wikipédián.
Farsangi álarcban
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Néhány néphagyomány
A magyarság körében a farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl. első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
