Eljött a tél utolsó hónapja, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz hideg, sőt. Nem is baj ez, még úgy sem, hogy az idei tél meglehetősen enyhére sikerült. Elég lesz, ha márciusban beköszönt a jó idő, hogy az első fák, a mandula, a barack rügyei, virágai ne fagyjanak el egy hirtelen jött fagyos éjszakán. Közben már figyelhetjük, ahogy a krókuszok, nárciszok, jácintok és a tulipánok szép lassan előbújnak a földből, és virágba borulnak. Erről pedig eszünkbe jut, hogy mi nyílik legközelebb…
Tervezzük meg a veteményeskertet
Ahhoz, hogy ősz végéig mindig legyen figyelni való nyíló virágunk, bokrunk, fánk, tervezzük meg már most, melyik növényt hová és mikor ültetjük. Ha szeretnénk sövényt, gyümölcsöskertet, új gyepet, kisebb ligeteket vagy sziklakertet, most még válogathatunk a fajták között, és meg is rendelhetjük a tavasszal szállítandó növényeket. Ha még nem szereztük be az összes vetőmagot, most még azok között is van időnk válogatni. Papíron tervezzük meg az idei veteményeskertünket, hogy mindennek biztosan jusson hely. Ilyenkor érdemes átgondolni, tavaly mit rontottunk el, miből volt kevés vagy sok, s most javítgathatunk. A melegágyba pedig februárban már mehet a karalábé, a téli saláta, a hónapos retek vagy a korai, tavaszi spenót magja– sőt, utóbbit akár szabad földben is kipróbálhatjuk egy fagymentes napon, hogy minél hamarabb friss zöldséghez jussunk márciusban.
Fotó: iStock.com/SurkovDimitri
Neveljünk palántákat
Egyes magokat még jó sokáig nem lehet szabad fölbe ültetni, ezeket tejfölöspoharakba, kisebb cserepekbe, tápkockákba rakosgathatjuk, s az ablakban nézhetjük, ahogy kis növénykékké fejlődnek. Szerezzük be kedvenc paradicsomfajtáink magjait, és már most vessük el őket palántának. Hasonlóan járhatunk el az uborkával, a sárga- és görögdinnyével, a tökkel és tökfélékkel, káposztaféléket, karalábéval, s persze a paprikával. Ha ügyesek vagyunk, erős palántákat nevelhetünk, amiket aztán a fólia alá vagy szabad földbe kiültetve nagyobb és szebb terméseket arathatunk. Ha nem szeretnénk az ültetéssel vesződni, március–április során sok helyen vásárolhatunk is palántákat, de ezeknek élete nem a „mi kezünkben” kezdődött.
Jöhet az első metszés
Február második felében a napsütéses időszakban kezünkbe kaphatjuk az éles metszőollót, és indulhat az első tavaszidéző ágkurtítás. Először kezdjük a bokrokkal: ha ősszel nem vágtuk ki a letermett málnavesszőket, most tegyük meg, a termőket pedig maximum 150 centis magasságban vágjuk le. A korán rügyező ribizlit és egrest is most formázhatjuk kedvünkre. A hároméves vagy idősebb vesszőket vágjuk ki, a koronát ritkítsuk meg egy kicsit, s szabaduljunk meg a törött vagy beteg, esetleg elpusztult részektől. Így megelőzhetjük a felkopaszodást, a betegségek elterjedését is. Nézzük át a cseresznye-, meggy-, alma-, körte- és mandulafákat, vágjuk le szintén a beteg, befelé növő vesszőket, vagy amiket letört a hó, a szél. A fatörzsek tövében növekvő fattyúhajtásoktól is most a legkönnyebb megszabadulni. Azoknak a bokroknak is nekieshetünk, amelyek nyáron fognak virágozni: csinosra formázhatjuk a lombkoronát, szebb keretet nyújtva a virágoknak.
Fotó: iStock.com/redstallion
Figyeljünk a szerszámokra
Válogassuk és nézzük át a kerti szerszámokat. Cseréljük ki a csorbult élű, törött nyelű alkalmatosságokat, hogy ne munka közben kelljen majd ezzel vesződni. Amit lehet, élezzünk és olajozzunk meg, így is készülve a nagyobb tavaszi munkákra. Ellenőrizzük a tavalyról maradt trágyát, virágföldet, megvannak-e még, s milyen állapotban. A locsolócsöveket sem árt átnézni, s egy napfényes, fagymentes napon kipróbálni, nem lyukaszt, nem ereszt-e. A márciusban a teraszra, kertbe szánt bútorokat, növénytartókat is poroljuk le, és ellenőrizzük.
