×

Otthon

Drámaian megváltoztatta a legnagyobb északi-sarkvidéki tavat a klímaváltozás

Jelentős változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az Északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó – állapította meg egy osztrák–kanadai kutatócsoport, amely a Nature Communications című szaklapban számolt be eredményeiről.

Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, mely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az északi sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett – adta hírül az MTI.

Azt hitték, ellenáll

A tudósok eredetileg abból indultak ki, hogy vizének hatalmas térfogata miatt viszonylag stabilan ellenáll a klímaváltozással járó felmelegedésnek. Günter Köck, az innsbrucki Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) interdiszciplináris hegykutató intézete kutatójának és a Torontói Egyetem munkatársainak eredményei azonban azt mutatták, hogy a hőmérséklet-emelkedés „nemcsak a vízgyűjtőterületén, hanem a tó teljes ökoszisztémájában drámai változásokat eredményezett”.

 

 

Az osztrák szakértő több mint 20 éve vizsgálja a klímaváltozást az Észak-sarkvidék kanadai területein. A 2007 óta futó osztrák–kanadai High Arctic Projekt keretében nagy mélységben feltérképezte a tavat, ezzel megteremtette a mostani tanulmány alapjait. Így mélyfúrással mintát vettek az üledékből a legmélyebb, 267 méteres ponton, amelynek elemzése legalább 300 éve nem látott változást mutatott.

Gleccserek olvadékvizéből táplálkozik

A Hazen-tavat kizárólag a környező gleccserek olvadékvize táplálja, a gleccserek olvadása miatt pedig megtízszereződött a tóba áramló víz mennyisége. Emiatt a gleccserjégből és a környező talajból több üledék és szerves szén, valamint káros anyag, például higany és növényvédő szer került a tóba. Emellett a tó már minden nyáron jégmentessé válik, holott korábban csak nagyon ritkán olvadt el róla a jégtakaró.

 

 

Ezeknek a változásoknak messzire nyúló hatásai vannak, drámaian megváltozott például a tóban előforduló algafajok összetétele. Most már elsősorban olyan fajok fordulnak itt elő, melyek a nyílt vizeket részesítik előnyben. Ezáltal megváltozott – jelentősen romlott – a tóban élő egyetlen halfaj, a sarkvidéki szemling (Salvelinus alpinus) táplálkozása. „A halakat a part menti területeken egyre zavarosabbá váló víz a nyílt víz felé hajtja, ahol kevesebb a táplálék, és megszerzéséhez nagyobb energiabefektetésre van szükség” – fejtette ki Köck.

A kutatók szerint az eredmények azért olyan ijesztőek, mert az Északi-sarkvidék a bolygó leggyorsabban melegedő régiója, amelynek hőmérséklete a legkonzervatívabb becslések szerint is 4 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ra.

Tekintve az egy Celsius-fokkal járó óriási ökológiai változásokat, attól tartanak, hogy a sarkvidéki hőmérséklet további emelkedése az érzékeny ökoszisztéma felborulását fogja eredményezni.