Amikor megalkuszunk egy mesterrel, még mindig sokszor előfordul, hogy nem kapunk róla számlát. Bármelyik fél veti fel a hivatalos papír kiiktatását az “üzletből”, hosszú távon nem lesz előnyös. A vásárlónak biztosan nem az. Ugyanis a vállalkozók számla- és nyugtaadási kötelezettsége nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelmit is.
Számlát minden esetben kérjünk a vásárlásról. Fotó: shutterstock/fizkes
A számla szerződésként funkcionál a vásárló és a vállalkozó közt. Ha pedig nincs meg ez a “szerződés”, akkor probléma esetén reklamálni sem tud a vásárló. Nem tudja bizonyítani ugyanis, hogy valaha üzleti viszonyba került a vállalkozással. Így például, ha elromlik az a beépített redőny, amelynek beszereléséről nem kértünk számlát, akkor nincs semmi jogalapunk arra, hogy a vállalkozóval ki tudjuk javíttatni.
A számla arra jogosít, hogy ha hibás a megvásárolt termék, akkor kérhetjük az ingyenes javítását, kicserélését vagy ha erre nincs mód, akkor a vételár leszállítását. Végső esetben a termék cseréjét is kérhetjük. Mindezt a vásárlástól számított két évig lehet megtenni – figyelmeztetett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.
Ugyanakkor jó tudni, hogy, ha a hiba a vásárlástól számított fél éven belül keletkezik, akkor a vállalkozást terheli az a kötelezettség, hogy bebizonyítsa , a hiba a pénztártól való távozás után keletkezett. A többi időben mindez megfordul és a fogyasztónak kell bebizonyítania, hogy a termék már eleve hibás volt a vásárláskor. Mindezt természetesen csak akkor, ha a vásárlásról vagy akár a szolgáltatásról van számla a kezünkben. Akkor is kell a számla, ha olyan termékről van szó, amelyre kötelező jótállás vonatkozik. Sőt, elsősorban a számla kell, másod sorban a jótállási jegy.
Ha valamilyen okból mégsem kaptunk volna bizonylatot a vásárlásról, akkor érdemes megőrizni minden olyan bizonylatot, iratot, dokumentumot, levelezést, szerződést, banki számlakivonatot, amely bizonyítja a vásárlás tényét.