×

Otthon

Idén is rekordra készülnek a kéktúrázók

A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szervezésében október 9-én tartják a kéktúrázás napját. Ezen a napon 143 túraszakaszra, maximum 50 fős túracsoportokba hívják a természetkedvelőket országszerte. A három klasszikus kéktúrát (a legendás Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát) magában foglaló Országos Kékkörön, így több mint 2580 kilométer bejárására nyílik lehetőség.

Az ősz legjelentősebb közösségi túrarendezvényére készül a kéktúrázók „társadalma”. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szervezésében – a 2020-as debütáló rendezvény sikerére építve (Országos Kéktúra – 1 nap alatt – 2100 regisztrált túrázó) – október 9-én az Országos Kékkör teljes útvonalát, azaz a három hazai kéktúrát szabadon választott helyszíneken, egy időben lehet majd bejárni.

A kéktúrázás napján 143 túraszakaszra, maximum ötven fős túracsoportokba hívják a természetkedvelőket országszerte. A három klasszikus kéktúrát (a legendás Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az idén 25 éves Alföldi Kéktúrát) magában foglaló Országos Kékkörön így több mint 2580 kilométer bejárására nyílik lehetőség.

A szakaszok közel 10 százaléka tematikus vagy ünnepi tartalmat rejt. Lesz ismert terepfutók által patronált szakasz az Alföldön, nordic walking szakasz, geotúra és nomád beállítottságú szakasz is.

A szervezőket az MTSZ saját tagszervezetei, valamint az állami erdőgazdaságok, a nemzetipark-igazgatóságok és a natúrparkok is segítik – olvasható a Kéktúra honlapján.

A túranap legrövidebb szakasza mintegy nyolc, a leghosszabb harminc kilométeres lesz. A túrázok szombaton országszerte 292 települést érintenek majd és 174 kilátópontról csodálhatják meg Magyarország természeti szépségeit, továbbá 307 vízfolyást fognak keresztezni útjuk során.

A tavalyi év nagy sikere volt, hogy a túrázóknál lévő jeladók segítségével az online térben rajzolódott ki a Kéktúra útvonala. Idén sem lesz ez másként, így a rendezvény honlapján is követhető lesz a kéktúrázók haladása.

Az október második szombatján lebonyolított esemény egyfajta „természetjáró Guinness-rekord” is, amelynek keretei között a leghosszabb túraútvonalat és a legnagyobb földrajzi területet egy nap alatt bejáró hazai túrarendezvény valósul meg.

A Budapest vonzáskörzetében élők is több hosszabb-rövidebb túra közül is választhatnak:

  • Hűvösvölgy-Piliscsaba 22,4 kilométer
  • Hűvösvölgy – Rozália téglagyár 14,4 kilométer
  • Rozália téglagyár – Pilisszentkereszt 18,9 kilométer
  • Pilisszentlászló-Pilisszentkereszt 14,6 kilométer
  • Pilisszentlászló – Visegrád 14, 1 kilométer
  • Kóspallag-Nagymaros 17,6 kilométer
  • Kékes-Galyatető 12,2 kilométer

Hűvösvölgy – Rozália téglagyár

Budapest minden igényt kielégítő túraparadicsoma a Hármashatár-hegy csoportja, amely magas, erdős félszigetként nyúlik be a város testébe. A túra részvevői meglátogatják majd a reptér hatalmas rétjét, benéznek a budapesti belvárosba az Árpád-kilátóból, és felkapaszkodnak a hegytetőn álló Guckler Károly-kilátóba is, ahonnan egészen a Mátráig csodálhatják majd északi hegyeinket, és a főváros híres épületeinek sokaságát is azonosíthatják. Ezt követően megismerkedhetnek a hegytető sziklás részével, amely hangulatában az ország magasabb mészkőhegységeit idézi meg. A túra végén a kaotikus bükkösben ereszkednek le a Rozália téglagyár bélyegzőhelyéhez.

Az említett szakaszon részvevő túrázókat egy „erdei gasztrotúrára” invitálja a Felelős Gasztrohős Alapítván, amely közel egy évtizede dolgozik a fenntartható étkezés és vendéglátás népszerűsítésén. Az alapítvány tagjai a hazai erdőkben fellelhető növényekből és gombákból készíthető ételek receptjeit is magukkal viszik a túrára, sőt, hulladékmentes tippekkel is készülnek.

Egy példamutató, mind társadalmi, mind környezeti szempontból felelős társadalmi vállalkozás, a Banyaerdő csapata is csatlakozik a túrához és a kóstolókkal várja a túratársakat.

Pilisszentlászló – Visegrád

A Pilisszentlászlóról Visegrádra tartó szakasz már Magyarország északi hegyvidékének hírnöke, ahol a Kéktúra folyamatosan változó környezetben, a falvaktól távolságot tartva tárja fel a Visegrádi-hegység belső zugait. A hosszasan szűk ösvényeket követő útvonal végig a magasban, a hegyhátakon marad, és több helyen is lenyűgöző kilátást nyújt a Dunakanyar vidékére. A természetes rendezetlenségben terjeszkedő erdőkben komor sziklabércek és bájos rétek sorakoznak, Visegrád közelében pedig látványos történelmi emlékek gazdagítják a vándorlás élményét. A kezdeti kaptató után szelíd terepen, szintet tartva kanyarog a turistaút, így a túra jelentős megpróbáltatások nélkül teljesíthető.

Ami elengedhetetlen, egy kellemes túrázáshoz

Egy túraapplikáció maximálisan kiszolgálja a tájékozódási igényt, mégis érdemes felkészülni arra a nem várt körülményre is, hogy lemerülhet a GPS készülék vagy a mobiltelefon. Ebben az esetben jól jön a klasszikus, papír alapú térkép és egy laptájoló.

Fontos, hogy magunkkal vigyünk egy alap elsősegélycsomagot (fertőtlenítőszer, ködszer) is, amelyet kiegészítünk kalcium és magnézium tablettákkal.

Mint bármelyik sport, a túrázás is igényli az ésszerű táplálkozást és folyadékpótlást. Indulás előtt érdemes átgondolni, hogy útközben lesz-e forrás, ahol gondoskodhatunk majd a kulacs utántöltésről. Ha nincs és bolt közelébe sem visz a túraút, akkor a napi szükséglet figyelembevételével, de legalább másfél-két liter mennyiségű folyadékot érdemes vinni a túrára.

Túrázás közben különösen fontos a megfelelő túracipő vagy bakancs használata, hiszen ilyenkor lábunk sok esetben extrém terhelésnek van kitéve.

A túrabakancsok és cipők esetén a legfontosabb a megfelelő illeszkedés, mert ez csökkenti a kidörzsölődés és a sérülés veszélyét. Nemcsak a hosszméretre, de a lábbeli szélességére is érdemes odafigyelni, főleg, ha az átlagosnál szélesebb vagy keskenyebb lábfejjel rendelkezik valaki, hiszen a kényelmetlenül szorító vagy lazán illeszkedő cipő megkeserítheti a természetjárást.

A Kéktúrázás napjára mindenképp egy már bejáratott bakancsba érkezzenek a résztvevők, illetve ne feledkezzenek meg a láb hidratálásáról sem a vízhólyagok kialakulásának csökkentése érdekében – tanácsolják a Kéktúra honlapján. Hozzáteszik a túracipő megfelelő befűzésére is hangsúlyt kell fektetni ugyanis az további stabilitást nyújt lábnak.

Emlékeztetnek arra is, hogy a zokniválasztás legalább annyira fontos egy hosszabb kirándulás esetén, mint maga a cipő. Végül pedig mindig figyelni kell a cipő megfelelő befűzésre, mert az további stabilitást nyújt a lábnak.

A kéktúrázás manapság soha nem látott népszerűségnek örvend. Évente 15 ezernél is többen indulnak el a kéken, 2021. januárjáig összesen 10041-en teljesítették a három híres túraútvonalat. A legfiatalabb kéktúrázó hat, a legidősebb kilencvenöt évesen adta le a igazolófüzetét.


A Kéktúra története 1930-ban kezdődött, ekkor már egységesített turistajelzések vezettek a terepen és a folyamatos turistaút-hálózat bővítése kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon átívelő főútvonal gondolata. Az eredeti ötlet szerint az út piros jelzésű lett volna, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék szín mellett döntött, mert a kijelölt útvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve. A teljes útvonal elkészültéig 1938-ig kellett várni, mint ahogy a névadásra is.

A kék útvonal avatása 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján került sor. Az esemény Szent István Vándorlás néven vonult be a történelembe,

amely az akkor Sümegtől a Nagy-Milicig tartó 910 kilométer hosszú útvonal teljes bejárását jelentette. A jubileumi túrán 43 egyesület 853 turistával képviseltette magát – olvasható a Turistamagazin cikkében. 

A világháborút követő időkben a természetjárás egyre népszerűbb lett. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya saját tagjai számára jelvényszerző „Kéktúrákat” kezdett szervezni.A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki 1953-ban vehette át az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt.

Idővel az ország többi vasutas turistájára is kiterjesztették a Kéktúra mozgalmat, az önálló szakmai természetbarát egyesületek megalakulásával pedig 1960-tól már más szakmák természetjárói is megszerezhették az Országos Kéktúra „vasutas” jelvényét.

Napjainkban a Kéktúrát bárki egyesülettől függetlenül is teljesítheti.

Az egyre népszerűbb Kéktúrát 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) szervezi és tartja karban. Az Országos Kéktúra jelenlegi hossza 1169 kilométer, ami az osztrák-magyar határon álló Írottkő-kilátótól a szlovák határhoz közeli Hollóházáig tart, végigvezetve északi tájaink legszebb részein. Az évtizedek alatt az útvonal sok változáson ment keresztül, de a kék jelzés még ma is sok helyen az eredeti nyomvonalon halad, illetve érinti a Nagy-Milicet is, ami sokáig a keleti országhatáron álló végpontnak számított.

A címlapfotó illusztráció.