×

Otthon

Hoztak már ki a sodrodból vezetés közben?

A közúti közlekedés során óhatatlanul is előfordul, hogy konfliktushelyzetbe kerülünk egy másik sofőrrel. Az agresszív vezetés szinte már mindennapos jelenséggé vált. De mi történik velünk a volán mögött? A közúti veszélyeztetés jogi útvesztőjében Bátki Pál ügyvéd segít eligazodni, a volán mögötti agresszivitás pszichológiai hátteréről pedig Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus mesélt a hirado.hu-nak.

Az agresszió számos formában testet ölthet, a sofőrök mutogatással, villogással, dudálással is kifejezhetik agresszivitásukat, szélsőséges esetekben büntető fékezéssel vagy akár leszorítással.

Bátki Pál ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntető fékezés közúti veszélyeztetésnek minősül és minősült mindig is, akárcsak a leszorítás.

„Ilyenkor az elkövető nem bántani akarja a másikat, nem akar sérülést okozni, hanem vagy egyenes, vagy akár eshetőleges szándékkal egy veszélyes közlekedési helyzetet teremt” – mondta Bátki Pál.

Az utóbbi években nem történt jogi szigorítás, a fedélzeti kamerák terjedésével azonban az esetek sokkal nagyobb számban válnak ismertté.

„Ha nincsen sérülés, csak a veszélyes helyzet alakul ki, akkor három évig terjedhet a büntetés mértéke. Ha balul sül el a veszélyeztetés, akár a büntető fékezés, akkor sokkal súlyosabb jogkövetkezmények is kiszabásra kerülhetnek”

– fogalmazott az ügyvéd.

Közúti veszélyeztetésnek minősül, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mi történik a volán mögött?

Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a vezetés közbeni agresszív viselkedés mögött több tényező is jelen van.

„A hétköznapi feszültség levezetése anonim módon is lehetséges, hiszen nem a főnökével vagy egy fajsúlyos személlyel kerül szembe az illető. Nyugodtan és gátlások nélkül rászabadíthatja az indulatait, nem kell józanul mérlegelnie.”

A másik autóba azt képzeli bele a dühöngő, akit akar

– emelte ki Skultéti-Szabó Katalin. Ilyenkor általában a düh és az adrenalin hatására sokkal erősebbnek érzi magát a másiknál, főleg, ha nincs vizuális kontakt, azaz nem látja azt a személyt, akire ideges. A személyes jelenlét mindenkiben beindítja az empátiát, ám ebben az esetben ez is hiányzik.

A nemek között is van különbség. Főleg a férfiak hajlamosak a vehemensebb reakcióra az evolúciós tulajdonságok miatt. A férfi szerepe a védekezés, támadás. Ez a több tesztoszteron miatt is indokolt, hiszen ez a férfihormon – magyarázta Skultéti-Szabó Katalin.

„Van olyan helyzet, hogy nem késhetünk el, például a munkahelyünkről. Ha ilyen esetben azt látjuk, hogy valaki akadályoz bennünket, azt el akarjuk söpörni az utunkból.”

Megfelelési kényszerünk van a munkahelyünk felé, és amikor ez valami miatt akadályba ütközik, akkor frusztráció jelentkezik. Aki nem siet sehova, az nem is ideges, vagy legalábbis nem annyira.

Skultéti-Szabó Katalin hozzátette azt is, hogy mivel az autó komoly érték, ezért óvjuk.

A fent említett tényezők személyenként eltérő összetételben vannak jelen. Van, akinél az egyik, van, akinél a másik az erősebb, így mindenki sajátosan reagál egy-egy közúti helyzetre.

A biztonságos közúti közlekedés mindnyájunk érdeke és felelőssége, az agressziónak pedig nincs helye.