×

Otthon

Hungarikumok a világban: kürtőskalács, magyar huszár, Béres-csepp, dobostorta

A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.

A 2000-es évek elején többirányú összefogás eredményeként szerveződő, a magyarság értékeit összegezni, rendszerezni kívánó mozgalom indult útjára. Széles körű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el egyhangú döntéssel.

Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.


Hogyan válhat valami hungarikummá?

A nemzeti értékpiramis alulról építkező elvének megfelelően, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével bárki javasolhat értéket az alapszintű értéktárakba történő felvételre.

A felvételt követően az immár úgynevezet nemzeti érték felterjeszthető a Hungarikum Bizottsághoz a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek közé, majd a pozitív döntést követően újabb felterjesztéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülhet.


Jelenleg 83 hungarikumot tartalmaz a gyűjtemény, melyből a teljesség igénye nélkül a hirado.hu készített összeállítást:

Alföldi kamillavirágzat

Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Méliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium című könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó növényként jellemzi.

(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tisza-vidéki, úgynevezett szikfoltokon.


Kürtőskalács

Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt, és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek meghatározó elemévé vált.

(Fotó: MTI/ Krizsán Csaba)

A 19. és a 20. században a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval ízesítették. A süteményt többféleképpen nevezik, a Dunántúlon botra tekercsnek, dorongfánknak, dorongos fánknak, az ország keleti területén kürtőskalácsnak, kürtősfánknak, kürtős pánkónak vagy egyszerűen kürtősnek.


Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom, 1900-ban már három őrölt 12 kőpárral. A modern kalocsai paprikamalmok a 20. század elején épültek meg. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a 19. század végén gőzgépekkel, a 20. században dízel- és villanymotorokkal hajtottak, ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma is.

(Fotó: MTI/ Ujvári Sándor)

Az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel védett őrölt paprika termőterülete a kalocsai fűszerpaprika-termő tájkörzet. A termék mélyvörös színű, bársonyos hatású, aromáját tekintve kellemes, fűszeres, karamelles pirított magvakéhoz hasonló. Íze édeskés, gyümölcsös.


Egri bikavér

Magyarország újkori bortörténetének első védett eredetű bora az egri bikavér.

(Fotó: MTI/Komka Péter)

Ez a házasított vörösbor Eger vörösborainak igazi eszenciája, terroir bor, mely magában hordozza mind az ottani termőhelyek talajainak ízét, mind a máshol fel nem lelhető mezoklímát, valamint az ott élő emberek gondolkodását a fajtaválasztástól a szőlőfeldolgozáson át az érlelés megválasztásának időtartamáig és módjáig.


Béres-csepp

A Béres-csepp, illetve továbbfejlesztett összetételű változata, a Béres-csepp extra a magyar gyógyszerkincs része, amelyet magyar feltaláló, idősebb Béres József fejlesztett ki. Vitathatatlanul a magyar alkotótevékenységhez, tudáshoz kapcsolódik ez az egyedi, különleges és kimagasló minőségű gyógyszer.

(Fotó: MTI/Bugány János)

Minőségét a találmányra megadott szabadalmi oltalmak, illetve a gyógyászati célra történő forgalomba hozatali engedélyek igazolják. A Béres-cseppek az igaz magyar ember segítőkész, érzékeny és tiszta értékrendjét közvetítik, ami által belföldön és külföldön is a magyarság kiválóságát hirdetik.


A Hévízi-tó és a tradicinonális hévízi gyógyászat

A források vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. Ez a tó különleges képződmény, ellentétben a többi meleg vizes tóval: amelyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak – a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A környezeti hatások következtében a tó vize állandó áramlásban van, amely jótékonyan hat a szervezetre, a fürdőzőt állandó, enyhe masszázsban részesíti.

(Fotó: MTI/Varga György)

A tó gazdag ásványianyag-tartalmú forrása abból a 38 méter mélyen található barlangból fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A feltörő karsztvíz hőmérsékletének, vízminőségi összetételének köszönhetően a tó vizét régóta használják gyógyászati célokra is. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.


A magyar huszár

A magyar huszár az a magyar könnyű lovas, aki az elmúlt fél évezredben ott virtuskodott a török háborúkban családi tűzhelye, szülőföldje védelmében, a Habsburg-ellenes szabadságharcokban nemzeti jogainak biztosításáért, a dinasztikus háborúkban uralkodója hívó szavát követve.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A magyar huszár az a lovas katona, aki leffentyűs csákóföveget vagy forgós csákót, gazdagon zsinórozott dolmányt és szűk nadrágot, színes fonott övet és sarkantyús rövid szárú csizmát, bal vállán átvetett, ugyancsak gazdagon zsinórozott mentét visel. Vállszíjon tartott szablyát és tarsolyt hord, a nyeregkápára erősített karabélyt és deli pár pisztolyt is kéznél tart.


Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka

Példamutató hazaszeretete, a haladásba vetett hite, áldozatkészsége, akaratereje, s nem utolsósorban gyakorlati alkotásai a magyar történelem egyik legnagyobb személyiségévé avatták. Széchenyi István a külhoni és a hazai közállapotok közötti gazdasági és kulturális különbségeket elemezve ráébredt, hogy a külföldön már működő és bevált közintézmények hazai életre hívásán kell munkálkodnia.

Már 1822-ben meghonosította angliai mintára Pesten a lóversenyeket, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet, majd anyagi felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.

(Fotó: MTI/Haár Ferenc)

Ugyancsak angol mintára 1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót megfelelő színteret biztosítva ezzel a hazai arisztokrácia társas életének. 1830-ban megjelent Hitel című munkája, amelyben Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját.

Nevéhez fűződik 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása és nem utolsósorban a Lánchíd megépítése.


Magyar népmesék rajzfilmsorozat:

A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere a Magyar népmesék, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezetőtől származik; rendezője, szakértője pedig Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt.

A sorozat készítése 1977-ben kezdődött, összesen 100 epizód, 12,5 órányi anyag készült el, a nagy sikerre való tekintettel már angol nyelven is elérhető részekkel. A világhálón fellelhető rajzfilmsorozatnak már több mint 100 milliós megtekintettsége van, a világ számos részén, az Egyesült Államokban, Indiában és a Fülöp-szigeteken is nagy népszerűségnek örvend.

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

A Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportja által őrzött gyűjteménynek köszönhetően sikerült bemutatni a magyar nyelv archaikus szépségét, mindehhez nagyban hozzájárult a narrációt végző színészek szakmai tudása, különösen Szabó Gyula előadásmódja tette emblematikussá a sorozatot. Az alkotók a képi anyag kialakításánál a történelmi Magyarország területétéről 100 évvel ezelőtt összegyűjtött díszítőművészeti kincseket használták fel, a Kaláka együttes pedig magyar népdalokat dolgozott fel a kísérőzenéhez.

A magyar népmesékben rejlő különleges képi, zenei világ és narratíva teszi egyedi értékké a rajzfilmsorozatot. A népmesék kedvessége, humora, ravaszsága, pajkossága hűen ábrázolja nemzetünk lelkét, érzéseit, valódi karakterét. Mindezek mellett a határainkon innen és túl is széles elismertségnek örvendő Magyar népmesék rajzfilmsorozat epizódjaiban olyan örök igazságok, alapértékek fogalmazódnak meg, amelyek méltóvá teszik arra, hogy része legyen a Hungarikumok Gyűjteményének.


Magyar gulyásleves:

A gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével” – írta egykoron Gundel Károly vendéglős. A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű, marhahúsalapú egytálétel, amelyet világszerte ismernek.

(Fotó: Wikipedia.org)

A 19. században átalakuló magyar gasztronómiában nagy számban jelentek meg a fűszerpaprikával készített ételek. A magyarságra jellemző gasztronómia folklór világából a gulyásleves közismertsége vitathatatlan. A jóféle gulyásleves rántás nélkül készül, a minőségi fűszerpaprika a recept elengedhetetlen része, a magyar és a külföldi vendégek nagy örömére.


Dobostorta

A legenda szerint a cukrászinas véletlenül porcukrot hintett a vajba só helyett. A mester, Dobos C. József nem restellte megkóstolni az elegyet, és mivel finomnak találta, addig kísérletezett vele, míg megalkotta belőle a könnyű, csokoládépiskótás, karamelltetejű dobostortát. Ez forradalmi újdonságnak számított 1884-ben, mert addig súlyos, főzöttkrém-alapú, emeletes, díszes édességcsodákat készítettek.

(Fotó: MTI/Gere László)

A következő évben a millenniumi kiállításon maga az uralkodói pár, Erzsébet és Ferenc József is elégedetten ízlelgette a dobostortát, és ez elindította a sütemény európai karrierjét. Jégtömbök és különleges csomagolás védte a távoli nagyvárosokba indított szállítmányokat, amelyek a budapesti Kecskeméti utcai műhelyben készültek.

A receptet egészen 1906-ig féltve őrizte a névadó, aki a sok gyenge utánzat láttán átadta a titkot a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, és visszavonult. Ezután a tagok szabadon készíthették az eredeti dobostortát, aminek 2017 óta miniszteri rendelet alapján a Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg az összetételét és alakját: kör alakú torta, amelyben öt egyenlő vastagságú doboslap között doboskrém található. A dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített dobostető alkotja.


Puskás Ferenc életműve

Életművét messze földön ismerik, maradandót alkotott nemcsak a magyar válogatott, a legendás, olimpiai bajnok Aranycsapat kapitányaként, hanem a Real Madrid korszakos csillagaként is.

[CIKKTÖRZSBELI AJÁNLÓ]

Szinte minden kontinensen dolgozott, de mindig a hazáját képviselve. A zseniális játékossal több helyen egyenesen Magyarországot azonosítják, olyan fogalmakkal párosítva, mint a virtuozitás, a nagyvonalúság, a világsikerek, a jókedv, a népszerűség, a tehetség, a tökéletes szakmai tudás.

Virágcsokorral a kezükben kifutnak a játékosok a Magyarország–Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésre a Megyeri úti stadionban, a jobboldali sorban elölről: Puskás Ferenc, Grosics Gyula kapus, Czibor Zoltán és Hidegkuti Nándor (Fotó: MTI/Magyar Fotó/Bojár Sándor)

Puskás Ferenc életműve egyedülálló és világhírű, ezért méltán szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében.


Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás

Ez a művészeti tevékenység a Kalocsa 18–19. századi határában kialakult falvak: Drágszél, Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, és a hozzájuk tartozó településrészek hagyományos paraszti kultúrájának sajátos eleme. A ma is alkotó író, pingáló és hímző asszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói.

A hagyományőrző csoportok, a néptáncegyüttesek, a múzeum, a népművészeti ház a népművészet által meghatározott kalocsai identitás őrzői. Kalocsa és környékének lakói elkötelezettek népművészetük iránt.

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Számos alkalmat teremtenek viseletük, táncaik bemutatására (Szent Iván-éji Mulatság, Duna menti Folklórfesztivál, kalocsai paprikanapok, falunapok, szüreti bálok). Ezeken az eseményeken a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig mindenki részt vesz, így egyben jó alkalmak a kultúra átörökíthető elemeinek továbbadására. A városban nagy szerepet kap az iskolai és a művészeti oktatás kereteiben zajló hagyományápolás.

A címlapfotó illusztráció.