Otthon

Föld alatti Kéktúra a Baradla-barlangban

Csak kevés kéktúrázó tud arról az egyedi lehetőségről, hogy a Kéktúra egy rövid szakaszát a föld alatt is teljesítheti. A különösebb felszerelést nem igénylő, kényelmesen felfedezhető Baradla-barlang világa garantált élményt nyújt a természet kedvelőinek.

A Jósvafő és Aggtelek közötti, mintegy hat kilométeres kéktúraszakasz festőien szép, vadregényes vidéken vezet, ám ha még ennél is emlékezetesebb túraélményt szeretnénk, akkor hivatalosan a felszín alatt, a csodálatos cseppkövekkel díszített Baradlában is megtehetjük a két település közti távot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság túravezetőivel, egy előre leegyeztetett időpontban – olvasható a Turistamagazin cikkében.

Csak kevés kéktúrázó tud erről az egyedi lehetőségről, pedig a különösebb felszerelést nem igénylő, kényelmesen felfedezhető barlangvilág garantált élményt nyújt, és erre érdemes rászánni a megközelítőleg négy órás menetidőt.

A Baradla-barlang 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. Ezt a területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben a mélységtől és a szárazföldtől való távolság függvényében különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le az itt élő, majd elpusztult mészvázú állatok maradványaiból – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park holnapján.

A triász időszak után a tenger visszahúzódott, a meszes üledék megszilárdult, a terület pedig kiemelkedett. A hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek.

Többféle mészkőformáció alakult ki az idők során, a Baradla-barlang három különböző mészkőben alakult ki.

A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán található, a bejárattól az Óriások terméig. Ez a sötétszürke-fekete, vastagpados Gutensteini Mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán.

Amonites kövület a Baradla-barlangban, Aggtelek közelében 2012. június 5-én. Nemzeti Fotótár Fotó: Komka Péter

A Baradla főágának leghosszabb része világosszürke, jól karsztosodó, cseppkőképződésre kiválóan alkalmas kőzetben, a Steinalmi Mészkőben halad. A kőzetben ősmaradványok, például zöldalgák, ammoniteszek, tengeri liliomok maradványai is megfigyelhetők.

A Vaskaputól az aggteleki kijáratokig sekély lagúnában képződött, zöldalgák, csigák, ammoniteszek maradványait tartalmazó, jól karsztosodó, viszonylag tiszta mészkő látható, a Wettersteini Mészkő.

A barlang, illetve a bejárat előtere mintegy hétezer éve rövidebb-hosszabb ideig védelmet-menedéket nyújtott elődeinknek.

Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kőkorból való, köztük kőből és állati csontokból készített használati eszközök, valamint számos ép, az úgynevezett bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedény található.

Sajnos mára már alig észlelhetők azok a cölöpnyomok, amelyek bizonyítékul szolgáltak arra, hogy a csiszolt kőkor embere a barlangban kezdetleges kunyhókat vagy esetleg állatok körbekerítésére szolgáló karámokat épített.

Számos lelet került elő későbbi időkből is, így nevezetesek a korai vaskor – időszámításunk előtt 500-1000 évvel ezelőtti úgynevezett hallstatti kultúra – emberének arany ékszerei, egy csaknem teljes harci felszerelése, valamint bordás, kiemelkedő bütykökkel, csavart díszekkel ékesített, grafitporral fényesített cserépedényei. Ugyanezen korból való a barlang Csontház-termében talált temetkezési hely is, ahol 13, hasa alá behúzott térddel, arccal lefelé, tarkóján nagy lapos kővel takart csontváz mellett növénymagvakat is találtak.

Természetesen napvilágra kerültek a történelmi időkből származó leletek is, amelyek segítséget nyújtanak az emberi kultúra fejlődésének nyomon követéséhez.