Az óvó ösztön arra késztet minket, hogy extrabiztonságossá tegyük a kicsik környezetét. Ha tehetnénk, a levegőt is magunk tisztítanánk meg, sőt a ruháikat is magunk készítenénk a legbiztonságosabb anyagokból. Ez egyrészt nagyon aranyos, másrészt kicsit ijesztő, hiszen nem tarthatjuk burokban a gyereket. Ugyanakkor számtalan olyan tárgy található a gyerekszobában és a lakásban, amiről nem is gondolnánk, hogy bajt okozhatnak.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Ártalmatlannak tűnhet, de nem az
Főként a nagymamák vagy a nagynénik készítenek előszeretettel saját kezűleg játékokat. Maga a gesztus nagyon aranyos, főleg, ha belegondolunk, hogy mennyit bajlódhattak a játék elkészítésével. Leggyakrabban az újszülöttek vagy a pár hónapos csecsemők kapják ezt ajándékként, hogy majd nagykorukban elmondhassák, a bábu velük egyidős. Jobb, ha tisztázzuk: ezek a játékszerek pont az ilyen kicsik kezébe nem valóak. Egyrészt az anyaguk sem mindig gyermekbarát, másrészt a kézzel felvarrott gombokat vagy kiegészítőket a gyerekek szájjal percek alatt leszakíthatják. A kisebb baj, ha ezt csak lenyelik. Sokkal félelmetesebb, hogy ez az apróság fulladást is okozhat. Mivel kezdetben mászkálni nem annyira, de ízlelgetni annál inkább szeretnek, az olyan tárgyakat 1 éves korig el kell távolítani a szobából, melyekről képesek kis darabokat leszedni. Fulladást okozhat egy gomb, egy apró játékalkatrész, de akár a leeresztett lufi is.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
A peches felfedezők
Valószínűleg mindannyian hallottuk már: kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Amint egy gyerek elindul felfedezni a szobáját, onnantól egy nyugodt percünk sem lesz. A kúszó-mászó korszakban figyelni kell arra, hogy a padlón lehetőleg semmi veszélyes ne legyen. Jobb esetben kiköpik, rosszabb esetben viszont félrenyelik, vagy egyszerűen olyan anyag jut a szervezetükbe róla, ami betegséget is okozhat.
Bármilyen meglepő, ez még a kisebb baj. A nagyobb gondot a vezetékek okozzák. Ez esetben nem az a legfőbb gond, hogy valószínűleg áram alatt van az a készülék, amit a picik elkezdenek rágni. Inkább az, hogy izgatja a fantáziájukat, mi lehet a végén, így elkezdik rángatni azt. Vannak olyan peches csöppségek, akik hajlamosak a fejükre rántani éjjel a lámpát, vagy a mobiltelefont.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Nekünk szemetes, nekik kincsesbánya
Bár ez bizarrul hangzik, de igaz. Amíg nem tudja elkülöníteni, mi a jó és mi a rossz, addig hajtja a kíváncsiság, és mindent meg akar fogni, kóstolni, szagolni. Nem egy olyan gyerek szaladgál ma vidáman a világban, aki kiskorában kipakolta a szemetest. Miért veszélyes? Egyrészt számtalan baktériummal kerülhet kapcsolatba, másrészt a szemetesben üvegszilánk is megbújhat, ami súlyos sérüléseket okozhat.
Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk őket a széltől is óvni, sőt nem is szabad, de kellő figyelemmel biztonságban tudhatjuk még azokat is, akik jó érzékkel tapintanak rá a veszélyre.
A leggyakoribb veszélyforrások a gyerekszobában:
– játékokból kiszedhető elemek, mágnesek
– könnyen lerántható éjjeli fény, légzésfigyelő, bébiőr (rátekeri a nyakára, a fejére rántja)
– popsikenőcsös tubus (lecsavarja a szájával a kupakot, és félrenyeli)
– használtpelenka-gyűjtő (fertőzésveszély)
– leeresztett lufi (fulladásveszély)
– redőnyzsinór, függönyzsinór (főleg a gyerekágy közelében)
– túl sok plüssállatka a gyerekágyban (fulladásveszély)
– hintaszék (amint a baba járni tanul, rögtön itt üti be az arcát valahogy)
– hosszú szálú, szőrös szőnyeg (fulladásveszély, kihúzkodja a szálakat)
