Otthon

Sóhajok hídjai – magyar utcahidak hazánkban

A világ egyik legismertebb épülete a Sóhajok hídja Velencében. Viszont nem egyedülálló alkotás, hazánkban is számos „sóhajos híd” köt össze épületeket!

 

Szeged, sóhajok hídja.

Ki ne ismerné a velencei sóhajok hídját és a hozzá kapcsolódó legendát? Az 1598-ban épült korabarokk híd a Dózse-palotában működő törvényszéket köti össze a börtönnel, így a népetimológia szerint az elítéltek még megálltak egy utolsó sóhajtásra a kivégzés vagy a hosszú börtönévek előtt. A magyar utcahidaknak meglehetősen prózaibb funkciójuk volt: szinte minden esetben egy szűkössé vált hivatali épületet kötöttek össze egy bővítménnyel. Ez több helyen is a városháza és az adóhivatal volt, így a magyar népihumor találóan itt is alkalmazta a sóhajok hídja kifejezést – írja Szende András tájépítész az Architextúra blogon..

Szeged, városháza

Szeged, „sóhajok hídja” a városháza és az adóhivatal között.

A leghíresebb és minden bizonnyal legszebb magyar utcahíd Szegeden található. A város 1879-es pusztulása és újjáépítése nem csak egy hőskölteménybe illő, hanem a magyar várostervezés egyik csúcsteljesítménye. A várost letaroló árvíz után Ferenc József is látogatást tett (ekkor mondta állítólag, hogy Szeged szebb lesz mint volt – és ez valóra is vált), így magától értetődő volt, hogy az újjáépítés nagy részét lezáró ünnepségre ismét elhívják az uralkodót. Ekkor adták át a városházát is, Lechner Ödön egyik korai mesterművét, amin a rá jellemző szecessziós formavilágot csírájában figyelhetjük meg. A király az épülettel szomszédos városi bérházban szállt meg, és állítólag ezért, egy nap és egy személy kedvéért épült meg a fenti képen látható díszletszerű neobarokk utcahíd. Valójában a városháza már az avatás idején kinőtte az épületet és így a régi bérlakások helyén is hivatali helyiségeket alakítottak ki. Többek között itt helyezték el a városi adóhivatalt is, így a szegediek teljesen jogosnak érezték, hogy gyönyörű új hídjukat a velencei elődről szintén sóhajok hídjának nevezzék.

Szeged, városháza, bal oldalt a sóhajok hídja.

Debrecen, városháza

Debrecen, Sóhajok hídja.

A cívisváros hivatalai is szinte folyamatos helyhiánnyal küzdöttek, szinte a városháza 1843-as megnyitásától kezdve. Az épület bővítésére, sőt lecserélésére is pályázatok sorát írták ki, de maradtak a bővítgetésnél. Így épült fel 1916-ban a városháza képen bal oldalon látható hátsó szárnyát a szomszédos klasszicista polgárházzal összekötő híd, hogy a tisztviselők fedett helyen, az időjárástól védve közlekedhessenek. Az egykori polgárházban – mit ad Isten – szintén a városi adóhivatal működött, így a debreceni népnyelv is kapva kapott az alkalmon és sóhajok hídjának nevezte el az új átjárót.

Csákvár, kórház

Csákvár, a kórházi sóhajok hídja.

Természetesen nem csak hivatali épületek esetében volt szükség erre az összekötésre. A képen balra látható csákvári kórház barokk épületét úgy bővítették, hogy Esterházy Miklós Móric adományából 1888-ban megvásárolták a helyi apácazárda épületét. A gróf a kecses utcahídra is adományt tett, így a két épület zökkenőmentes összekötése is megvalósult. A hídhoz alatt állva az akkori kor egyik legelterjedtebb építéstechnológiai megoldását is közelről tanulmányozhatjuk:

A híd alulról.

A híd ugyanis úgynevezett poroszboltozattal, vagy poroszfödémmel épült. Ebben semmi különleges nincs, Budapest szinte összes bérháza, középülete, sőt a kisföldalatti esetében is hasonló megoldást alkalmaztak. Ami különleges, hogy míg az előbbi helyeken ezt a szerkezetet elfedték, itt teljesen nyersen, nyitott állapotban figyelhetjük meg az eljárás lényegét: a hossztartókra rövidebb acélgerencákat fektettek és ezeket téglával átboltozták. Ha levernénk a pesti polgári lakások mennyezetét (ami azért persze nem tanácsos) ilyen szerkezetet találnánk szinte mindenütt.

Budapest, Műszaki Egyetem könyvtára 

Építészhallgatók rajzórája a híd előtt.

Mikor Pecz Samu, a magyar protestáns templomépítészet megújítója 1909-ben megtervezte a Műegyetem könyvtárát, már állt a kollégája, Hauszmann Alajos tervezte központi épület. Magától értetődő volt a két részleg összekötése, így Pecz egy csodás, középkori kolostorokat idéző átjárót tervezett. A diáknyelv természetesen azonnal ráaggatta a sóhajok hídja nevet, hiszen erre vezetett a diákok „utolsó útja” a könyvtárból a vizsgaterembe…

Csonka János 1909-ben, saját tervezésű és építésű gépkocsijával a sóhajok hídja előtt.

A sóhajok hídja látható a magyar ipartörténet egyik leghíresebb fényképének hátterében is: Csonka János 1909-ben készítette el saját tervezésű gépkocsiját, a Doxát. A prototípus kiválóan sikerült, már el is kezdték volna a gyártását Aradon, mikor kitört az első világháború… de a fénykép fennmaradt, ahogy a magyar ipar egyik jelentős teljesítménye a magyar építészet egyik jelentős teljesítménye előtt áll. Ezért is találó a sóhajok hídja elnevezés.

BME, R és T épületek közötti híd.

A műegyetemi utcahidak hagyományát az 1950-es években is folytatták. Ekkor épültek a szocreál stílusú R, T és H épületek, illetve a közöttük lévő átjárók, amik a magyar klasszicista formanyelvet követik.

Budapest, Balta köz

A középkori utcahíd a Balta közben.

A középkori Pest-Budát bemutató videónkban már szerepelt a várbeli Balta köz, ami hazánk kevés valódi utcahídjának egyike. Az olasz városokban, vagy Prágában egy sor fennmaradt ebből a jellegzetes középkori városépítészeti megoldásból, hazánkban csak pár helyen látható ilyen. Az utca itt tulajdonképpen befut a ház alá, úgy is mondhatnánk, hogy a ház egy része épült rá az utcára.

Győr, Széchenyi István Egyetem hídjai

Győr, „vasúti híd”.

A győri egyetem kampusza hosszú évek alatt épült ki, így a különböző épületeket több híddal kellett összekötni. Ezek közül minden bizonnyal legkülönlegesebb a „vasúti híd”, ami külsejét tekintve egy vasúti vagont mintáz, így egy mimikri-épületnek is tekinthető. A megtévesztés sikeres, a híd alját nézve azonban látszik, hogy ez egy épített szerkezet, aminek két oldalára applikálták rá az egykori vasúti kocsit. A vagon egyébként az épület funkciójára, a közlekedésmérnöki karra utal.

Budapest, Korona szálló

Utcahíd a szálló két épülete között.

A pesti Kálvin tér teljes átalakulásáról már korábban írtunk. Részben az Ybl tervezte Geist-ház helyén áll a rendszerváltás évében átadott Korona szálló. Az utca felett átívelő, két épületet összekötő utcahíd az egykori Kecskeméti kaput idézi vissza, viszont a térről kitakarja az egykor jól látszódó egyetemi templom tornyait. Az épület paneles technológiával épült, ráadásul akkoriban divatos „eper-pisztácia” színei mára kissé kínosan hatnak.

Budapest, Mammut utcahídja

A két Mammut között épült utcahíd.

A budai bevásárlóközpont két ütemét köti össze a Lövőház utca felett magasan átívelő, kétszintes utcahíd. Az első épületet 1998-ban, a másodikat 2001-ben adták át, akkor épült az átjáró. Ha úgy nézzük ez is egy sóhajok hídja, bár a nosztalgia legfeljebb az itt elköltött pénznek szól.

Képek forrása: Architextúra blog