Mindenekelőtt fel kell mérnünk az égés fokát és kiterjedését, hiszen e kettő határozza meg a súlyosságát – olvasható az Országos Mentőszolgálat honlapján. Külön hangsúlyt kell fektetni annak kiderítésére, hogy történt-e légúti égés. Az ilyen beteg állapota ugyanis gyorsan és nagymértékben romolhat.
Fotó: Pexels/ CCO License
Légúti égést gyanítsunk, ha:
- a körülmények ezt felvetik,
- az arc, orrnyílások korommal szennyezettek,
- a nyelv, a szájüreg piros, fájdalmas,
- rekedtség alakul ki,
- fulladás jelentkezik,
- a beteg állapota gyorsan romlik.
Legfontosabb célunk a további károsodások elkerülése, valamint az állapotrosszabbodás megakadályozása, a főbb panaszok enyhítése. A sérültet helyezzük nyugalomba. Az érintett területet fedő ruházatot lehetőség szerint el kell távolítanunk, hiszen egyrészt akadályozza a hűtést, másrészt, ha forró folyadék került a ruházatra, az a továbbiakban is károsít. Abban az esetben, ha a ruha a bőrbe égett vagy nagy és nehézkes az eltávolítása, természetesen ne próbáljuk azt meg, kezdjük el a hűtést ruhán keresztül, és ha a későbbiekben megoldható, csak akkor vegyük le. A fájdalomcsillapítás érdekében a legfontosabb és leghatékonyabb beavatkozás a hideg vizes hűtés. A legeredményesebb ezt folyó vízzel végezni, legalább 15 percig. Ha folyó víz nem áll rendelkezésünkre, lehet vizes borogatást is alkalmazni. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a természetes vizek (tavak, patakok, folyók) vize nem a legszerencsésebb, mivel ezek fertőzésveszélyt jelenthetnek. Ugyancsak nem képezik az elsősegélynyújtás részét a különböző gyógyhatású, a további kezelésben már szerephez jutó szerek. A hűtés végeztével – tekintettel a fertőzésveszélyre – a sebet fedjük laza, steril fedőkötéssel. Célszerű az otthoni elsősegélydobozba égési zselét és/vagy égési kötszert beszerezni. Ezek közvetlenül, hűtés nélkül is a sebbe helyezhetők, hűtő, fertőtlenítő hatással bírnak.
Az ellátás során szem előtt kell tartanunk, hogy az égési sérüléseknek számtalan kísérő hatása is lehet. Ezek közül a jelentős folyadékvesztést említjük, de a keringési rendszer működését is jelentősen befolyásolhatja. A testfelület több mint 10%-át borító másodfokú égési sérüléskor ún. sokk lép fel, amely jelentős állapotrosszabbodással jár. Javasolt a sérülttel minél több folyadékot itatni, hogy ezzel pótoljuk a folyadékvesztést.
Mit NE tegyünk az égési sérüléssel?
TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot juttatni. A népi babonáknak köszönhetően leggyakrabban tejfölt, olajat, tojást öntenek, zsírt kennek a sérülésre, de a hintőporok alkalmazása is helytelen. Az említett anyagok mind fertőzésforrások lehetnek, továbbá jelentősen nehezíthetik az orvosi ellátást, illetve a sebgyógyulást. Ugyancsak nem az elsősegélynyújtó feladata a másodfokban már kialakuló hólyagok megnyitása, eltávolítása. Ha az égési sebbe a ruházat beleolvadt, ne próbáljuk meg eltávolítani. A hűtést a ruhán keresztül végezzük!
Kórházban kezelendő égési sérülések
Mindenképp kérjünk orvosi segítséget az alábbi esetekben:
- gyermek a sérült;
- légúti égés gyanúja áll fenn;
- arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte;
- elsőfokú égés esetén, ha kiterjedése a bőrfelület 5%-nál nagyobb (öttenyérnyi);
- másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (tenyérnyi);
- harmad-, negyedfokú égés esetén;
- ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése.
További hasznos információkat az Országos Mentőszolgálat weboldalán találunk!
