Tegnap volt az anyanyelv nemzetközi napja. 2000 óta ünnepeljük ezt a napot, amelyet az ENSZ 1999-ben nyilvánított nemzetközi anyanyelvi nappá. Az anyanyelv és az identitás elválaszthatatlanok egymástól, ezért kiemelt fontosságú minden országban az anyanyelvű oktatás segítése, támogatása, mert „Nyelvében él a nemzet” – írja rja Király Nóra a Családban marad! blog legújabb bejegyzésében.
A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van: havonta két őshonos lakos által beszélt nyelv hal ki. Amikor a beszélők száma százezer alá csökken, a nyelvet már veszélyeztetettnek minősítik. Az UNESCO feladata, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre, és támogassa az anyanyelvi oktatást.
Az anyanyelv nemzetközi napja lehetőséget ad számunkra, hogy méltassuk és megőrizzük a különböző nyelvek gazdagságát. Legyen szó a magyarról, az angolról, a kínairól vagy bármely más nyelvről, az anyanyelvünk hordozza kultúránkat, történelmünket és identitásunkat. Ünnepeljük hát ezen a napon a nyelveket, és tegyük meg mindent annak érdekében, hogy megőrizzük ezt a csodálatos sokszínűséget!
Február 21-én a nyelvi sokszínűség kincsét, az édes anyanyelvünket is ünnepeljük. A nyelvek fontosak a kulturális identitás, a kommunikáció és az oktatás területein. A világon sokezer nyelv létezik, melyek mindegyike egyedülálló kulturális értéket hordoz, mégis az anyanyelvünk az, amit először elsajátítunk, és különös értéket hordoz. Anyanyelvünk nem csupán kommunikációs eszköz, de gondolkodásmódunkat, történelmünket és hagyományainkat is tükrözik.
Az „édes anyanyelv” szerepe
Az anyanyelv az a nyelv, amit az ember gyermekkorában elsajátít, és amely a legmélyebben kapcsolódik a személyiségéhez. Az anyanyelven gondolkodunk, álmodunk, fogalmazzuk meg érzéseinket és építünk kapcsolatokat másokkal, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az identitástudatunk formálásában. Anyanyelvünk az identitás, kulturális hagyományaink és örökségünk közvetítője, amely összeköt bennünket közösségeinkkel és gyökereikkel. Az a közeg, amelyben a gondolkodás, érzések kifejezése és a tanulás elsődlegesen megtörténik, így létfontosságú a személyes fejlődés és a társadalmi integráció szempontjából.
Az „édes anyanyelvünk” kifejezés egy régóta hagyományozódó, a metaforikus használat. Az édes anyanyelv eredetileg édesanya-nyelv volt. Az édesanya nyelve az, amit tőle vagy szűkebb közösségünktől tanulunk, ami közösségünkhöz köt és emlékeinkben él…
Anyanyelvünk valódi érték, olyan kincs, amiért érdemes küzdeni, hiszen szeretni és álmodni a saját nyelvén tud igazán az ember. Számunkra a magyar nyelv a legszebb nyelv a világon. Nincs olyan érzelem, amit a nyelvünkön ne tudnánk elmondani a másiknak. A magyar nyelvet szerencsére sikerült megőriznünk még úgy is, hogy hazánkban 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Ma jelenleg 14-15 millióra tehető a magyar anyanyelvűek száma a világon és egyik legnagyobb feladatunk anyanyelv megőrzés-művelés vonalon, hogy ez a szám ne csökkenjen. ezért kiemelkedően fontos feladat, ahogy a magyar nyelv szépségének és tisztaságának megőrzése is mindannyiunk feladata.
Mit tehetünk anyanyelvünk megőrzése érdekében?
Mindannyiunk felelőssége, hogy hozzájáruljunk anyanyelvünk megőrzéséhez, valamint a nyelvi sokszínűség fenntartásához, ennek érdekében figyeljünk oda rá a mindennapokban, olvassunk gyermekeinknek sokat, hogy nyelvi kifejezőképességük fejlődjön, szókincse gazdagodjon.
Sajnos a nyelvek egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a globalizáció és a domináns nyelvek térnyerése következtében. A becslések szerint a nyelvek fele a következő száz évben eltűnhet, ha nem teszünk lépéseket a megőrzésük érdekében. Ez pótolhatatlan kulturális károkat okozna, mert a nyelvek elvesztése nem csupán a kommunikációs eszközök elvesztését jelenti, hanem kultúrák, hagyományok és egyedi tudásrendszerek végleges eltűnését is. A Nemzetközi Anyanyelvi Nap lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a nyelvi sokszínűség fontosságára és felelősséget vállaljunk a nyelvek megőrzéséért.
A nyelv maga is elkötelezettség, anyanyelvünk megőrzése pedig nemzetünk fennmaradását is biztosítja.
„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked!” (Füst Milán)
