Teqball mint sport
A Teqball egy teljes mértékben magyar gyökerekkel rendelkező futballon alapuló sport, mely átmenet a lábtenisz és a pingpong között, amit egy speciálisan meghajlított asztalon játszanak, mely képes megszólítani a sportrajongók egy egészen új generációját.
A Bangkokban zajló teqball-világbajnokság vegyes páros versenyének Magyarország Lengyelország bronzmérkõzésén 2023. december 3-án. Fotó: MTI/EPA/FITEQ/Rungrodzs Jongrit
Füredi Anna-bál
Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna-Krisztina tiszteletére tartotta az első Anna-bált 1825. július 26-án, Balatonfüreden. A kisasszony a hagyomány szerint akkor ismerkedett meg leendő férjével, a későbbi aradi vértanú Kiss Ernő honvédtábornokkal. Azóta az Anna naphoz legközelebbi szombaton megtartott Anna-bál az ország legelőkelőbb eseményei közé tartozik, művészek, politikusok, közéleti személyiségek nyári találkozóhelye. A reformkorban szívesen látott vendég volt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. 1962 óta Huszka Jenő Anna-bál keringője a nyitótánc, a szépségverseny győztese és udvarhölgyei Herendi vázát vehetnek át, a bálkirálynő ezen felül megkapja Eris aranyalmáját is.
A 198. Anna-bál szépe, a 19 éves budapesti Dévényi Alíz (k), elsõ udvarhölgye, a 18 éves balatonfüredi Szilassy Laura (j) és második udvarhölgye, a 17 éves békéscsabai Csenke Anna Viktória (b) a bál eredményhirdetése után a balatonfüredi Anna Grand Hotel parkjában 2023. július 30-án. (Fotó: MTI/Katona Tibor)
Höveji csipke
Népművészetünk ezen újabb réteghez tartozó rábaközi fehér hímzések közül sajátos vonásaival emelkedik ki a höveji hímzés. A hagyomány szerint egy helybeli leány, Horváth Borbála honosította meg a faluban, az 1860-as években. A höveji hímzés öltés elemei a lukhímzés, a láncöltéssor, és a huroköltés. Mintakincse leveles ágakból, rozettákból áll, amelyek néha szabad kompozíciójú bokordíszítményt, csokrot képeznek. A höveji csipke különlegessége és egyedisége megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl. A magyarságra jellemző világszerte számon tartott szépségével és hírével országunk elismertségét növeli. Egyediségével, különlegességével a magyarság csúcsteljesítménye, amely méltán jogosult mindennemű elismerésre, megőrzésre és védelemre.
Fotó: hungarikum.hu
Pozsonyi kifli
XVIII. században a városban elterjedt a „Pressburger beugle” elnevezés is. Czifray István 1830-ban kiadott „Legújabb magyar szakácskönyvében” „Posonyi finom mákos kaláts” címen közli a receptjét. Trianon után szláv neve is keletkezett Pozsony híres péksüteményének. Így ma az Európai Unióban – hosszas viták után – „Hagyományos különleges termékként” szerepel, magyarul és neve mellett említhető szlovákul is. A hivatalos leírása szerint „A pozsonyi kifli mákkal vagy dióval töltött, kifli alakú finom pékáru márványszerű, fényes felülettel.” A hagyomány alapján a diós kifli C-betűt formál, míg a mákos elnyújtott patkó alakú. Készült olyan korabeli képeslap, ami egy pozsonyi kifli íve alatt ábrázolja a Dunát, fölötte a várral.
Lángos
A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A lángos kezdetben a kenyértészta dagasztóteknőből kikapart maradékából, vagy a tészta lecsípett darabjából készült. A lángost eleinte kemencében sütötték, majd zsírban, amit később az olaj váltott fel. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk. A kenyértészta szerte a világban sokféle helyi specialitásnak alapja, ezeknek az ételeknek nagy szerepe van a helyi ízek közvetítésében, turisztikai jelentőségük mellett országimázs formáló jelentőségük is van. Mindennek jó példája a lángos, ami a kiváló hazai tejföllel kiegészülve igazi magyar specialitásnak számít.
Fotó: MTI/Kovács Anikó
A székelykapu
A székelykapu jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.
Nagycétény, 2023. szeptember 23.
Kincsünk a magyar gyermek! felirat az újonnan felállított székelykapun az avatása napján a felvidéki Nagycétényben 2023. szeptember 23-án.
MTI/Bodnár Boglárka
Cifraszűr
Nagy István agrárminiszter szerint a magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. A korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie…
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
