Otthon

Budapest legszebb kútjai

Hamarosan itt a nyár, szükség lesz a felüdülésre, hűsölésre. Erre a célra akár egy szökőkút is alkalmas – következzenek Budapest legszebbjei, az Architextúra blog összeállításában.

A budavári Mátyás-kút – Kép forrása

Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a víz és az építészet már a kezdetektől összekapcsolódó fogalmak – írja Szende András tájépítész az Architextúra blogon. Hiszen már az ókori városokban is nevezetes kutak sorakoztak, de minden településen szükség volt kiépített víznyerőhelyre, ami legtöbbször a társadalmi élet központjává vált. Nem véletlen, hogy a Biblia is több olyan eseményt ír le, ami kútnál történt. Vezetékes víz hiányában a kutak a középkorban is fontos szerepet töltöttek be, itt már gyakran összekapcsolták a szépséget és a hasznosságot. Később megjelentek a szökőkutak, amik nem az ivóvíznyerést szolgálták, hanem az elkápráztatást és a gyönyörködtetést, ezért gyakran hatalmi kifejezőeszközzé is váltak. Ami közös mindegyik kútban, hogy a nyári forróságban jól esik hűsölni a közelében. Következzenek az európai és a magyar kitekintés után Budapest legszebb kútjai! Pontosabban azok, amik nem szerepeltek korábbi, a főváros legszebb kútjait bemutató Csobogó történelem videónkban.

Budavár, Mátyás-kút

A kút a rekonstruált főőrségi épülettel, a kút jobb szélén Szép Ilonka alakja – Kép forrása

A budavári Mátyás-kutat magyar Trevi-kútként is emlegetik. Valóban van hasonlóság, ez az együttes is egy épület homlokzati kompozíciójának része, mint híres itáliai társa. A barokk stílusú várkápolna viszonylag díszítetlen szentélyfalát kívánta Hauszmann ezzel a kúttal élénkíteni. A nagyszabású alkotás témája Szép Ilonka szomorú történetét meséli el: a bakonyi erdész, egy visszavonult vitéz híresen szép lánya beleszeretett egy, a környéken vadászó ifjúba. Később, mikor az ifjú meghívására Budára mentek, döbbenten ismerték fel a bécsi hadjáratból diadalmasan visszatérő királyban minapi vendégüket. Nem volt mit tenni, Ilonka visszatért bakonyi házukba és lassan elemésztette a viszonzatlan és reménytelen szerelem.

A kút főalakja a diadalmasan vadászó Mátyás király – Kép forrása

A kutat Hauszmann és a szobrász Stróbl Alajos együtt tervezték, hiszen ez legalább annyira építészeti, mint szobrászati mű. A kompozíció főalakja a diadalmas Mátyás, amint egy sziklaszirten áll, miután egy szarvast terített le nyílpuskával. Mögötte az erdő fái jellegzetesen szecessziós kialakításúak, ez egyike a Várnegyed kevés, ezen stílusú motívumainak. A szikla alatt igazi vadászjelenet található: varkocsos kürtösök, és olyan élethűen megformált vizslák, hogy szinte hallani az ugatást. A széles kútkáva egyik oldalán ül Szép Ilonka, aki épp egy őzet óv, miközben Mátyásra tekint. Bal oldalt Galeotto Marzio, Mátyás történetírója ül bölcs magányában, egy sólyommal a kezén.

Marzio, fent a sziklán álló Mátyás, alatta vadászai és rendkívül élethű vizslák – Kép forrása

A kút története természetesen igen viharosan alakult a huszadik században: úgy hírlett, hogy az egyik vadászkutya alakja megsemmisült az ostromban, el is készült a sajnos sokkal rosszabb minőségű pótlás. Később előkerült az eb, egy budai villa kertjében volt, amit a vörös hadsereg is használt a háború után. Állítólag maga Vorosilov marsall, az állatszobrok gyűjtő rajongója vitette oda a szobrot. Az együttest 2020-ban, a Nemzeti Hauszmann Program keretében állították helyre. Nemcsak szobrászati és építészeti, hanem gépészeti megújítás is történt, Stróbl Alajos öt unokájának tanácsai alapján és segítségével. Így sikerült régi fényképek alapján pár hiányzó részletet, így a kutyák pórázait is pótolni.

Hébé-kút (Artemisz-kút)

A budai várban csendesen megbúvó kút – Kép forrása

A közismert és impozáns Mátyás-kútnál jóval szerényebb a kevesek által ismert Hébé-kút, az Országház utca végén, a Magdolna-torony előtt. Az ifjúság istennőjét megjelenítő szobor tulajdonképpen egy budavári vándor: 1850-ben állították fel a mai Kapisztrán téren, ahonnan városrendezési okok miatt 1922-ben a Hess András térre, a híres Vörös sün ház elé került. 1936-ban át kellett adnia helyét Ince pápa, a törökellenes Szent Liga alapítója szobrának, majd évtizedekig raktárba került. Mai helyére, 1967-ben került, viszont ez a kis névtelen terecske igazi telitalálat. Az új talapzat is sokkal szerencsésebb megoldás, mint a régi fényképeken látható változat, ami kissé elnyomja a klasszikus szépségű szobrot. A kútnak nem több helye, hanem több neve is volt, ugyanis hiába a hagyományos elnevezés, a szobor nem Hébét, hanem Artemiszt (római nevén Dianát) ábrázolja, pontosabban ez Praxitelész ókori szobrász Louvre-ban őrzött Artemisz-szobrának kissé átfogalmazott másolata.

Illés-kút

A Ludovika mellett álló klasszicista kútház – Kép forrása

A Ludovika Akadémia egykori lovardája, a mai Magyar Természettudományi Múzeum mellett, a mélyen az utcaszint alatt áll ez a különös kútház. Már a középkorban ismerték az itt kibukkanó forrást, azonban nagyobb jelentőségre csak a 18. században tett szert, mikor a pesti szerbek zarándokhelyévé vált. Minden július 20-án itt tartották Illés (Éliás) próféta búcsúját, amit hagyományosan kútszenteléssel ünnepelnek a szerb egyházban. Így lett a forrás elnevezése Illés-kútja, ami fölé a Pest városa 1790 körül klasszicista kútházat emeltetett. A kutat 1830-ban, a Ludovika építése, pontosabban az ahhoz kapcsolódó tereprendezés miatt elbontották és betemették. Csak 1986 körül kutatta fel Buza Péter várostörténész a kút helyét és a kútház meglévő maradványait. A rekonstrukció egy 1803-as metszet alapján készült el a kilencvenes évek elején. Az újraszentelt kút azóta is a szerbek zarándokhelye.

Pixner 1803-as metszete az Illés (Éliás) kútról – Kép forrása

Neptun-kút, Várkert Bazár

Ybl Miklós remekművének közepén, mégis kissé észrevétlenül áll a kútfülke a budai vár alatt – Kép forrása

A Várkert Bazár összetett, mozgalmas tömegében sokaknak talán fel sem tűnik a tornyok alatti kútfülke. Ybl tulajdonképpen hatalmas támfalrendszerként álmodta meg az együttest, a kellemeset a hasznossal ötvözve üzlethelyiségeket is elhelyezett a terepbe süllyesztve, ezért is a bazár név. A Duna-part ezen szakasza viszont sose vált korzóvá, így az üzletek helyét felváltották a műtermek, sajátos hangulatot kölcsönözve az együttesnek. A második világháború után a sokak által jól ismert Ifjúsági Park költözött a területre, majd annak 1984-es bezárása után évtizedekig üresen pusztult. Valószínűleg ekkor semmisült meg a fülke eredeti borítása és burkolata, így a 2014-ben befejeződő felújítás során a KÖZTI munkatársainak régi fényképek és analógiák alapján kellett újraalkotni a Zsolnay mozaikborítást és a falikutat. A munkát egy építési szerződés is segítette, ahol viszonylag részletesen leírták a fülke belsejét.

A fülke a falikúttal és az újraalkotott mozaikborítással – Kép forrása

Virulj!

A kút Pest első sétaterének állít emléket – Kép forrása

A Szabadság tér déli, kiszélesedő szakaszán áll ez az egyszerűségében is elegáns kút, oromzatán egy érdekes jelenetet megörökítve, felette felirat hirdeti: Virulj! A kút az első pesti sétatérnek állít emléket, Széchenyi István felesége, Seilern Crescence pontosan itt ültette el az első fát 1846. március 3-án a fenti felszólítással. Az eseményre emlékező kutat, Telcs Ede művét majdnem száz évvel később, 1930-ban avatták. A vörös mészkő talapzatba az ültetés jelentetét ábrázoló dombormű került. A kút párjaként 2000-ben egy hasonló emlékmű került a betorkolló utca túloldalára, ami a szintén itt megrendezett első magyar atlétikai versenynek állít emléket. Ugyan ez nem kút, mégis jó kiegészítése a Virulj! kútnak. A két alkotás közötti térségben viszont egy nagyszabású, burkolatba süllyesztett szökőkút készült 2010-ben. Ez egy valóban interaktív szökőkút, vagyis a sétálók a 3 méter magas vízfalon száraz lábbal kelhetnek át.

Az ország első interaktív (vagyis a sétálót érzékelő) szökőkútja – Kép forrása

A budai várudvarok kútjai

Borsos Miklós Virágkútja a déli várudvaron – Kép forrása

A Budai vár második világháború utáni helyreállítása a sok vitatható megoldás mellett jelentős értékeket is eredményezett. Ezek közé tartozik a középkori palota jelentős részének feltárása, bemutatása és kiegészítése. Így jöttek létre többszáz éves betemetés után a várudvarok, amiket magas színvonalú szobrászati és kertépítészeti alkotások egészítettek ki. Ezeket a mostani helyreállítás során is megőrzik, a Hauszmann-féle kertrészek rekonstrukciójától itt érdemes eltekinteni. Az udvarokba több képzőművészeti alkotás is került, ezek közé tartozik Borsos Miklós tulipános díszkútja, amit egy középkort visszaidéző kert közepén állítottak fel.

Oroszlános kút, Vörösmarty tér

Az oroszlánok még eredeti helyükön – Kép forrása

A Vörösmarty téren álló, a tér 2019-es felújítása óta áthelyezett kutat sokan réginek gondolják, pedig a magyar posztmodern egyik korai, jellegzetes képviselőjéről van szó. Wild László építész és Péter Ágnes szobrászművész alkotását 1984-ben adták át, az ország akkor legjelentősebb közterületfejlesztésének részeként. A megtévesztésig régies kút hamarosan közkedvelt találkozóhellyé vált. Lépcsőin turisták üldögélnek, az oroszlánok a gyerekek kedvencei lettek. A tér legutóbbi felújításakor a kutat lebontották, restaurálták és új helyen állították fel. Kikerült magáról a térről, ahol valóban kissé konkurenciát jelentett a Vörösmarty-szobornak és a Gerbeaud oldalára, a megszüntetett parkolók helyére került, ahol valóban jobban érvényesül.

A díszkút az új helyén – Kép forrása

Margitszigeti zenélő szökőkút

A színpompás vízsugarak – Kép forrása

A szigeti szökőkút szinte egybeforrt a pesti nyárral. Talán nem sok olyan fővárosi van, akik nem ült volna egy forró, vagy éppen hűs délutánon a partján, kezében kukoricával vagy fagyival. A kút elődjét 1962-ben adták át, a sziget fejlesztésének részeként. Eredetileg élőzene szólt, néhány később ezt elektromos rendszer és hangszórók váltották fel. Az évtizedek eléggé kikezdték mind a kutat, mind a hangosítási rendszert, így 1999-ben felújították, de ez nem bizonyult tartósnak, így 2013-ra gyakorlatilag egy teljesen új kutat kellett építeni. Az új létesítmény valóban látványos, többféle vízképet is elő lehet állítani, amit különböző színekben pompázhat. A kút zenei repertoárja is kibővült, könnyű-, komolyzenei összeállítás mellett gyerekzenei blokk is van bizonyos órákban.

A Nyugati téri kút

A felújított kút a 2015-ös átadáskor – Kép forrása

A Nyugati térrel alapvető gond, hogy tulajdonképpen nem is tér, hanem egy szélesebb útkereszteződés. A körút és a keresztező sugárutak megoldatlanságát már a körút kiépítésének napjától kritizálták, sajnos joggal. A helyzet annyiban változott az évtizedek alatt, hogy a valamilyen teresedés mégiscsak kialakult a fantasztikus pályaudvarral szemben, ugyanis a Skála metró 1984-es megnyitásáig még épületek, pontosabban a háborús pusztítást magukon viselő épületcsonkok álltak a mai szökőkút, a voltaképpeni tér helyén. Ekkor épült fel a találkozóhelyként is népszerű forgóóra, valamint közelében a fémhengeres kút, amit az áruházzal együtt tervezett Kővári György. A jellegzetes nyolcvanas évekig dizájnt a tér 2015-ös felújításakor frissítették fel. A beavatkozás egyébként jól sikerült, a tér az azóta eltelt tíz évben sem amortizálódott le nagyon – persze ez csak egy sziget a hatalmas és kellemetlen gyalogos aluljáró és közúti felüljáró között.