A Magyar Közlöny augusztus 15-i számában jelent meg a miniszteri rendelet újabb ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, más esetekben a műemléki védettség megszüntetéséről – adta hírül az Építészfórum.
A lista legérdekesebb elemeinek nyomába eredtünk.
A Makovecz Imre által tervezett Stephaneum épületegyüttesének részlete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. (Fotó: MTI/Bizományosi: Jászai Csaba)
Az elhagyatott campus gyöngyszeme
A legtöbb budapestinek megvan a piliscsabai campus képe, amelynek nagy része már az 1990-es évek második felében elkészült. A Stephaneum (a főépület a nagy auditoriummal) utolsóként, 2001-ben épült fel és 2020-ig funkcionált a Pázmány Péter Egyetem oktatási épületeként. Kezdetben, a rendszerváltás utáni években a Józsefvárosban kaptak helyet az egyetem új karai (a Hittudományi és Bölcsészettudományi Kar), hogy aztán egy két évtizedes kitérő után ide is térjenek vissza – kudarcos mementóként hagyva hátra az építészet és a felsőoktatás e konfúz kísérleti terepét.
A Stephaneum belső tere (Kép forrása: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának közösségi média oldala)
A Városligeti Grünwald- és Herczel-szanatórium jövője
A városligeti szanatóriumok felújítására az idén írta alá a szerződést a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK), amely egyúttal az építész szövetségek és kamarák székháza is lesz a tervek szerint.
A 13-as számú telken álló Grünwald-féle szanatórium 1893-ban épült.
(Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)
Az alkimista labort rejtő palota
Magyarországon a kiegyezés utáni években nagy erőkkel kezdték szervezni a magyar nyelvű szabadkőművességet. Ekkoriban épült házaik azóta is magukon viselik tanaik különös, okkult jelképeit. Ilyen Gschwindt Györgynek az ország első szeszfinomító üzeme tulajdonosának a Bródy Sándor utcai palotája, amelynek falai között a feljegyzések szerint alkimista kísérletező tevékenység is folyt.
Napórás díszítés a Gschwindt-palotán (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)
Ma Magyarországon több, mint 50 000 védettség alatt álló épület van.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv-ben foglaltak szerint a műemlék olyan műemléki érték, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű. Vonatkozik mindez a történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeire, tartozékaira és beépített berendezési tárgyaira is, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
Kiemelt kép: a Stephaneum Piliscsabán (Fotó: MTI/Kovács Attila)
