A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Zsebi becenevű kocka nagyon apró, élhosszúsága mindössze 5 centiméter, vagyis a térfogata a nyolcada a 2012-ben pályára álló Masat-1-ének, amely első magyar műholdként 1062 napot töltött az űrben – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az MTI tájékoztatása szerint. A SMOG-1, ahogyan arra a neve is utal, rádiófrekvenciás szmogot, szennyezettséget mér majd a digitális földfelszíni televízióadók frekvenciasávjában. A cél egy globális rádiófrekvenciás szennyezettségi térképet alkotni a bolygóról – közölte Dudás Levente.
Képeink illusztrációk! Fotó: Pixabay/CCO Public Domain
Környezetszennyezést mérhet
„Beszkenneljük a földfelszínt (…) és meg tudjuk mondani, hogy az adott földrajzi terület fölött elhaladva milyen frekvencián, milyen jelszinteket bocsátott az ember a világűrbe, mennyire szennyeztük a környezetünket” – fogalmazott a műszaki vezető.
Jelenleg a SMOG-1 földi tesztelése zajlik. A műholdból két példányt is gyártottak, hogy ha az űrben valamilyen probléma merülne fel, a Földön modellezni tudják, miként reagál az eszköz egy adott megoldásra.
Hogy mi is az a műhold?
A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket nevezzük műholdaknak a Wikipédia szerint. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével. Az első műhold tehát a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.
