1. Titkos kommunikációs jelzésük van mindenre
Az utaskísérőknek és a pilótáknak komoly jelentéssel bírnak azok a csengetések, amelyeket utazás közben gyakran hallunk. A leggyakoribb jelzés például akkor hangzik el, amikor a repülés legveszélyesebb részei, azaz a felszállás és a leszállás elmúltak. De hasonló csengetéssel kommunikálnak az utaskísérők a pilótafülkével is, akkor is, ha baj van, és akkor is, ha csak információra van szükségük.
2. Negyedórányi oxigén van az oxigénpalackokban
Senki nem akar olyan helyzetben lenni, amikor azt kell számolgatnia, hogy vajon az oxigénmaszkok meddig tartják életben – de átlagosan 10–14 percre elegendő oxigénre kell gondolni nagyjából minden repülő esetében. Kevésnek tűnhet, de valójában ez pontosan elegendő arra, hogy a pilóta olyan alacsonyra kormányozza a gépet, hogy oxigénmaszk nélkül is lélegezni tudjunk. Szerencsére ilyenre azért nagyon ritkán van szükség, de olyan még nem fordult elő, hogy az utasok oxigénhiány miatt megfulladtak volna.

Fotó: iStock.com/MatusDuda
3. Tényleg jobban tesszük, ha kikapcsoljuk a telefonunkat
Felesleges óvintézkedésnek tűnhet, pedig nem az: ha nem kapcsoljuk ki legalább a telefonos összeköttetést a telefonunkon, akkor az adó és vevőjelek bezavarhatnak a pilótafülke kommunikációjába, és komoly bajt okozhatnak. Gondoljunk csak bele: a levegőben minden egyes percben legalább 5000 repülőgép van, szükség van a teljes pontosságra, hogy egyikkel se ütközzünk semmiképpen. A kommunikációs zavarnak kicsi az esélye, de megtörténhet!
4. A pilóta mindenható
Amíg a levegőben vagyunk, a pilóta felel mindenért a repülőgépen – ezért elrendelheti azt is, hogy valakit földet érve leszállítsanak és elvezessenek, vagy azt is, hogy valaki szigorúan maradjon a székénél, és ne álljon fel. Bár az utaskísérők általában azt is megjegyzik, hogy nem szoktak mindenért szólni a pilótának, az olyan apróságokért, amiket ők is le tudnak rendezni, nem zaklatják a gépért felelős két tisztet. Ha azonban komoly probléma van, a pilóta dönt abban, hogy mi legyen a megoldás – még akkor is, ha az a probléma esetleg katasztrófahelyzetet jelent.

Fotó: iStock.com/photoncatcher
5. A repülőgép hátulja kicsit biztonságosabb
Bár nincs komoly különbség aközött, hogy a gép mely része biztonságosabb egy esetleges katasztrófa esetén, ha a zuhanásról van szó, a gép hátsó fele egy hangyányival jobb választásnak bizonyul, hiszen itt kicsivel kisebb erők hatnak ránk zuhanás közben, mint a gép első felére. De a különbség valójában elenyésző.
+1. Nem túl gyakran mossák a takarókat
Hosszabb utakon gyakran osztogatnak takarókat a légitársaságok, amelyeket nem szabad hazavinni – begyűjtik őket, és, állítólag, ki is mossák – állítólag. Valójában azonban a legtisztább légitársaság is ötnaponta dobja mosógépbe a takaróit, és van olyan, ahol hónapokig használatban maradnak mosás nélkül is. Nem túl gusztusos, nem igaz?
A témával Repülős titkok címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása. A stúdióban beszélget Besenyei Péter, Weinber Szilárd, Pető György és meglepetés-hölgyvendégünk.
A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.