×

Siker

Nem mindig a virágokról és csokoládéról szólt a nőnap

Nőnapot a múlt század eleje óta ünneplünk, a Nemzetközi Szocialista Nőkongresszusnak köszönhetjük, hogy március 8-án minden évben megtartjuk a nők ünnepét. Azóta persze kicsit átalakult a mondanivalója, de az alapok nem változtak: nőnapon a nők egyenjogúságát, munkáját és életét ünnepeljük.

A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Ennek azonban komoly előzményei voltak: az első kezdeményezésnek az 1857. március 8-i New York-i nőtüntetést tartják, amely során mintegy negyvenezer textilipari munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért, ennek évfordulójára választották ki a dátumot.

Volt február 28-án is nőnap, az Amerikai Szocialista Párt először ezt a dátumot tűzte ki 1909-ben. Aztán 1914-ben megváltozott a dátum, nem is véletlenül: a legtöbb országban ekkorra erősödött fel a nők egyenjogúságáért folyó küzdelem és a munka terén való hátrányos megkülönböztetés eltörléséért zajló mozgalom.

Fotó: Wikimedia Commons

Fotó: Wikimedia Commons

A nőnap eredetileg politikai töltetű ünnep volt, és a nők választójogának megszerzése volt a fő hangsúlya. Rengeteg tüntetést szerveztek ilyenkor, amelyeken az ügyekkel szimpatizáló férfiak ugyanúgy részt vettek, mint a nők. Sok helyen a nők elleni erőszak került a középpontba, és a civil szervezetek ez ellen emelték fel a hangjukat. 1980-tól a nőszervezetek ezen a napon hallatták igazán a hangjukat, és kihasználták a nemzetközi figyelmet, amelyet a nőnap adott nekik.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben már több szervezet csatlakozott a mozgalomhoz, de a nőnap lassan elveszítette politikai töltetét. Ma már inkább csak a nők női mivoltát ünnepeljük – de érdemes visszagondolni arra, hogy ez a nap valaha mennyivel több volt ennél, és a ma már sokkal előrébb tartó női egyenjogúság kivívásának fontos eszközeként szolgált.