Hogy ki hova hízik, hol jelennek meg rajta az első zsírpárnák, ha nem figyel magára, elsősorban alkat kérdése, a genetika határozza meg. Kutatások bizonyítják, hogy a hasra hízás veszélyesebb az egészségünkre nézve, mint a fenékre-combra, hiszen az előbbieknél nagyobb a kockázata a diabétesznek, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hajlamosíthat még magas vérnyomásra, szívpanaszokra, agyvérzésre. Emellett növeli a magas vérnyomás, a magas koleszterin kockázatát.
Ám a genetika mellett sajnos az idő a másik tényező, ami befolyásolja a zsírlerakódás mértékét, 40 éves kor fölött, ahogy anyagcserénk folyamatosan lelassul, számíthatunk arra, hogy nőni kezd a hasunk, pláne később, a menopauza környékén. Ha eddig nem tettük, érdemes lassan elkezdeni valami könnyű sportot, mely erősíti a törzset és a hasfalat. A jóga, a pilates vagy az úszás tökéletes lehet, hiszen nemcsak erősít, de kíméli is az ízületeket.
fotó: Pexels/ CCO License
Talán nem is gondolnánk, de a túl sok, sőt a túl kevés alvás is felelőssé tehető a hasi zsírpárnák kialakulásáért. Ha 5 óránál kevesebbet vagy 8 óránál többet alszunk egy nap, akkor a szervezetünk természetes bioritmusa összezavarodik, és egyből „tartalékolós” üzemmódba kapcsol, azaz ahelyett, hogy feldolgozná az élelmiszert, energiát gyártana belőle, raktározni fogja, méghozzá zsír, főleg hasi zsír formájában. No és persze a stressz: hajlamosak vagyunk manapság mindent a stresszre fogni, minden betegségnek ebben látni az okát, de sajnos ez az esetek nagy részében így is van. Sokkal több inger ér bennünket, mint akár 20 vagy 25 évvel ezelőtt, és nagy részük nem pozitív, a kelleténél sokkal gyakrabban vagyunk feszültek, idegesek. Az ilyenkor termelődő kortizoltól kívánjuk jobban az édes ízeket és a zsíros ételeket, ezzel párhuzamosan pedig anyagcserénk lelassul.
Küzdelem!
A jó hír azonban, hogy bármi is az oka, nem kell belenyugodnunk az úszógumik jelenlétébe, küzdhetünk ellenük bármely életkorban! Tartsuk be az alábbi szabályokat, és akár már napokon belül laposabb lehet a hasunk.
Figyeljünk a folyadékra
Ha sok szénsavas italt, üdítőt, szörpöt iszunk napközben, akkor ideje cukormentes zöld teára, szénsavmentes ásványvízre váltani. De az alkohol is befolyással van hasunk körfogatára, ha rendszeresen iszunk, próbáljuk meg felfüggeszteni egy időre, vagy váltsunk száraz fehérborra vagy abból készült laza fröccsre.
Emésztés
Ha azt gyanítjuk, hogy az emésztésünkkel van a gond, akkor pörgessük fel. Reggelente éhgyomorra fogyasszunk el egy pohár natúr joghurtot lenmaggal, igyunk sok folyadékot, és étkezzünk rendszeresen, többször keveset, azonos időpontokban. Emellett, ha bírja a gyomrunk, együnk több csípős, fűszeres ételt, az is gyorsítja az anyagcserét.
Fotó: iStock.com/oatawa
Mit?
Persze nemcsak az számít, mikor, hanem az is, mit eszünk. Kerüljük a fehér alapanyagokat, a fehér lisztet, fehér cukrot, a fehér rizst és a fehér kenyeret, s helyettük fogyasszunk mindenből inkább barnát: barna rizst, teljes kiőrlésű kenyeret – tehát lassan felszívódó szénhidrátokat, melyek sokáig eltelítik a gyomrot.
Ezenkívül fontos lenne még, hogy amit lehet, azt inkább nyersen fogyasszunk, és kerüljük a félkész, fagyasztott, előre elkészített ételeket. Jobban járunk, ha minden fogást mi magunk készítünk el, tiszta, ellenőrzött alapanyagokból.
Nassolni ér?
Természetesen lehet nassolni, csak nem mindegy, mit. A cukrok, üres kalóriák helyett válasszunk egy kevés, intenzív ízű étcsokit, gyümölcsöket, zöldségeket.
Mozogni ér!
És persze a mozgást sem úszhatjuk meg, de a fárasztó és kíméletlen hasizomprés helyett válasszunk inkább valami egész testet átmozgató, kímélő sportot, amit még akár élvezettel is végzünk.
