Sokakkal előfordult már, hogy gondoltak valakire, aki abban a pillanatban felhívta őket, megálmodták, mi fog történni, esetleg valaki kimondta azt a szót, amire épp gondoltak, vagy egy perccel az ébresztő megszólalása előtt ébredtek fel. Az ilyen misztikus történéseket összefoglalóan az érzékszerveken túli észlelés körébe sorolják. Ezek a jelenségek mindig is foglalkoztatták a tudományt, de sokszor kicsúsztak a kutatók kezei közül. Hogyan is lehetne megragadni a természetfelettit? Mégis ez az, ami sokakat igazán foglalkoztat, és számos figyelemre méltó kísérletet inspirált. Lássuk a leghíresebbeket.
Fotó: iStock.com/Kharchenko_irina7
Mennyire pontos az intuíciónk?
Az extraszenz kísérletek nagy klasszikusa a J. B. Rhine parapszichológus által a ’30-as években, a Duke Egyetemen vezetett Pearce–Pratt-kísérlet, amelyhez a kollégája, Karl Zener által készített Zener-kártyákat használta. A kártyák egyszerű szimbólumokat tartalmaztak: kört, hullámot, négyzetet és csillagot. A kísérletben az egyetem egyik tanára, Joseph Pratt és egy diákja, Hubert Pearce vettek részt. A feladat során Pratt az épület egyik, Pearce pedig a másik felében tartózkodott. Prattnél volt egy pakli Zener-kártya, és miután megkeverte, képpel lefelé az asztalra helyezte azt. Ezután leemelte a legfelső kártyát, és még mindig képpel lefelé egy könyvre tette. Ezt megismételte még huszonnégyszer, majd szünet következett, és még egyszer sor került az előzőekre, ezúttal azonban egy másik paklival.
Az épület másik felében tartózkodó Pearce-nek közben ki kellett talánia, hogy Pratt melyik kártyát helyezte éppen a könyvre. Mindketten dokumentálták az eredményeiket, Pratt azt, hogy milyen kártyákat húzott, Pearce pedig a tippjeit jegyezte le. Rhine ezután összevetette a két listát, és azt találta, hogy 1850 próbálkozásból 558 alkalommal sikerült eltalálni a kártyát. Ez nem tűnik túl soknak, viszont a maga 30%-ával felette van annak, amit statisztikailag véletlen találatnak lehet nevezni – ez utóbbi ugyanis 20%, vagyis 370 helyes megfejtés lenne. A továbbiakban többször megismételték a kísérletet kisebb-nagyobb módosításokkal és változó eredménnyel. Igyekeztek mindenféle tényezőket figyelembe venni, amelyekből kiderülhet, mennyire jó valakinek az intuíciója, és megfigyelték, hogy minél több érzékeszervet érint a kitalálandó jelenség, annál jobban működik az ember intuíciója – például ha videót vagy egy tárgyat kell kitalálni, az emberek jobban teljesítenek, mint ha csak képet. De így is sok még a nyitott kérdés, például az, hogy jobban működik-e az intuíció éles helyzetben.
Fotó: iStock.com/foto-ruhrgebiet
A jövőbe látunk?
A legutóbbi híres kísérletet Daryl Bemnek, a Cornell Egyetem pszichológusának köszönhetjük. 2011-es kutatása 9 kísérletből állt és 1000-en vettek részt benne. A kísérleti alanyok egy számítógép előtt ültek, amelynek képernyőjén két függönyt láthattak. Az asszisztens elmondta nekik, hogy az egyik függöny mögött semmi nincs, a másik mögött viszont egy erotikus képet találnak. Az alanyoknak azt kellett kitalálniuk, melyik függöny rejti a képet. A résztvevők az 50%-os valósznűségnél magasabb arányban, 53,1%-ban találták el, hol a kép. Bem még egy érdekes jelenséget megfigyelt, hogy a helyesen válaszolók éberségi szintje már 2-3 másodperccel a kép felfedése előtt megváltozott.
Egy másik kísérletben szavakat mutatott a résztvevőknek, amelyekből aztán emlékezetből kellett leírniuk minél többet. Ezek után a számítógép véletlenszerűen kiválasztotta azoknak a szavaknak a felét, amelyeket a résztvevők eredetileg láttak. Az alanyokat megkérték, hogy ezeket is írják le. Az adatok összevetésekor Bem azt találta, hogy a tanulók nagyobb arányban emlékeztek azokra a szavakra, amelyeket később láttak a számítógép képernyőjén. Vajon minek köszönhető ez az összefüggés? Talán megérezték a jövőt? Lehetséges. Sok olyan képességnek lehetünk birtokában, amelyről magunk sem tudunk. Bem kutatásai széles körű és heves tudományos vitáknak adtak alapot, ami azt mutatja, hogy konklúziók ide vagy oda, a természetfeletti jelenségeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
