Az alkotó élet kihívásokkal teli. Az inspiráció fenntartása, ötletek merítése, az alkotói elakadások leküzdése a napi teendők mellett mind ismétlődően megoldandó feladat, melyhez nem árt, ha az embernek jól bevált eszközkészlete van.
Mindig csak észak felé
Charles Dickens (1812–1870), a Karácsonyi ének és a Szép remények szerzője alvászavarokkal küzdött, és úgy vélte, ha észak felé néz a feje, akkor talán könnyebben elszenderedik. Olyannyira ragaszkodott ehhez a szokáshoz, hogy még utazásaira is iránytűvel járt, és ha kellett, ennek útmutatása alapján rendezte át a vendégszobát. Nem tudjuk, mennyire váltotta be az északi irány a hozzá fűzött reményeket, de valami lehetett a dologban, mert állítólag az íróasztalát is így tájolta, hogy soha ne szenvedjen hiányt a kreativitásból.
Válság ellen egy kalap
A német származású, amerikai író és karikaturista, Theodor Seuss Geisel (1904–1991), aki Dr. Seuss néven adta ki összetéveszthetetlen stílusú gyermekkönyveit, a kalapokra esküdött. Mintegy 300 kalapból álló gyűjteménye volt, és amikor rátört az alkotói válság, csak odament titkos szekrényéhez, kivett egy kalapot, és addig viselte, míg meg nem érkezett újra a várva várt ihlet. A kalapok segítségével számtalan könyvet alkotott, köztük a Kalapos Macska című művet.
unsplash.com/Scott Webb
Amulett uszadékfából
Salvador Dalí (1904–1989), a szürrealizmus mestere mindig is nagyon babonásnak vallotta magát. Mint egy interjúban elmondta, szerinte ez elég elterjedt dolog Spanyolországban. Ennek fényében nem is olyan különös, hogy kis, uszadékfából készült amulettet hordott magánál a gonosz szellemek ellen. Miután a démonok ellen biztonságban érezhette magát, maga a szürrealizmus volt az, ami majdnem megölte, amikor egyszer búvárfelszerelésben tartott előadást, s kis híján megfulladt.
