Mindenki fél
Néha úgy tűnik, mintha körülöttünk mindenki magabiztosan vágna neki a hatalmas változásoknak, vállrándítva hozna olyan döntéseket, amelyek az egész életét megváltoztatják, de biztosak lehetünk benne, hogy hozzánk hasonlóan belül mindenki fél a komoly lépések előtt. Ne arra törekedjünk hát, hogy legyőzzük a félelmet, inkább fogjuk fel úgy, mint a komfortzóna elhagyásának természetes velejáróját, valamit, ami nélkül nem megy, és ez így van rendjén. Próbáljunk uralkodni magunkon, racionálisan végiggondolni a helyzet előnyeit, hátrányait, és látni fogjuk, hogy amíg saját magunkra számíthatunk, nincs is igazán okunk a félelemre.
Csak így fejlődhetünk
Ha egy helyben maradunk, ha nem lépünk előre, ha nem vesszük rá magunkat a haladásra, akkor nem is fogunk fejlődni. Talán mi magunk sem vesszük észre, hogy mennyire jó dolog tanulni, fejlődni és növekedni, amíg nem tapasztaljuk meg újra, amíg nem kezdünk bele valamibe, amibe korábban sosem mertünk belevágni. Nem kell mindjárt hatalmas dologgal kezdeni, a kis lépés is lépés, és minden út csak így kezdődik. Vágjunk bele!
Fotó: iStock.com/g-stockstudio
Talán olyasmire bukkanhatunk, ami boldoggá tesz minket
Ha megkérdezik tőlünk, hogy mire vágyunk, valószínűleg sokunknál szerepelne előkelő helyen a biztonság. De a biztonságot bizony nagyon könnyű összekeverni a kényelemmel, azzal, hogy egyszerűen belekényelmesedünk egy helyzetbe, ahelyett, hogy minél több dolgot próbálnánk megtapasztalni. Tartsunk önvizsgálatot, gondoljuk végig alaposan, hogy mi lehetne az, ami igazán boldoggá tenne minket. Ne essünk abba a hibába, hogy azt hisszük, rengeteg időnk van. Az élet rövid, merjünk lépni!
Nőni fog az önbizalmunk
Már az a tény, hogy legyőztük önmagunkat és mertünk lépni, okot ad az önbizalomra. Mindegy, hogy arról van szó, hogy egy hosszú kapcsolat után merünk újrakezdeni, hogy egy rossz munkahely után merünk váltani, hogy le merünk menni egy új edzőterembe, esetleg egyszerűen csak megszólítunk egy idegent az utcán, ezek az apróságok mind fontos lépést jelenthetnek. Megtapasztaljuk majd, hogy mindig az első lépés a legnehezebb, és minél többször lépjük át azt a bizonyos képzeletbeli határvonalat, annál könnyebb lesz, míg végül már magabiztosan lépdelünk előre.
Fotó: iStock.com/jacoblund
Megtanuljuk, hogy a kudarc is egy lépés
Mert bizony ez is benne van a pakliban. Van, hogy elhagyjuk a komfortzónát, és minden balul sül el, amiből elsőre azt a következtetést fogjuk levonni: jobb lett volna a biztonságos területen maradni. Erőt kell vennünk magunkon, hogy újra nekifussunk, hogy ne bújjunk az első kudarc mögé, abban bízva, hogy így örökre biztonságban leszünk. Talán nincs is nehezebb, mint egy ilyen rosszul sikerült kezdet után újra nekivágni, de megéri.
Az önismeret legjobb módja
Hogyan máshogy is deríthetnénk ki azt, hogy mire vagyunk képesek valójában, ha nem úgy, hogy feszegetjük a határainkat, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tőlünk telhető legmesszebbre jussunk? Talán tele vagyunk olyan rejtett képességekkel, tulajdonságokkal, amikről mi magunk sem gondoltuk volna, hogy a birtokunkban vannak, talán sokkal többre vagyunk képesek, sokkal nagyobb a tűrőképességünk, mint amit az eddigi életünk alapján gondoltunk volna. Derítsük ki magunkról, hogy ki rejlik bennünk valójában!
