Nem emlékszünk életünk első éveire
Vannak, akik úgy vélik, fel tudják idézni legkorábbi emlékeiket, azonban a kutatók szerint ez nem lehetséges. Ugyanis több olyan agyi terület, mely az emlékezethez szükséges, csak ezután fejődik ki, eszerint pedig fiziológiailag nem lehetséges áthozni a korai események emlékeit a felnőttkorba. Ezek az emlékek azonban mégis felbukkanhatnak például hipnózisban, szimbolikus formában, ami arra enged következtetni, hogy ha nem is a tudatos emlékezetben, valahol mégis eltárolódnak ezek az események.
Fotó: iStock.com/kcslagle
Felidéző cselekvések
A legtöbben jártunk úgy, hogy elindultunk valamiért egyik szobából a másikba, de menet közben kiment a fejünkből, miért is mentünk. Ilyenkor általában segít az, ha visszamegyünk, és még egyszer megtesszük ugyanazt az útvonalat. A kutatók kísérleteket is végeztek azzal kapcsolatban, hogy hogyan is működik ez a tevékenységhez kötött emlékezet. A résztvevőknek jeges vízbe kellett mártaniuk a kezüket – az élmény szándékosan volt kellemetlen és mélyreható -, miközben arra kérték őket, jegyezzék meg szavak egy listáját. Később, amikor felidéztették velük a szavakat, azt találták, hogy könnyebben emlékeznek, amikor ismét jeges vízbe mártják a kezüket. Eszerint tehát ha újraalkotjuk azt a környezetet, amelyben tanultunk, könnyebben elő tudjuk hívni az információkat.
Mindenki azt hiszi, jobban emlékszik
A kutatások szerint a legtöbb ember úgy gondolja, az átlagosnál jobb a memóriája. Ez azonban statisztikai lehetetlenség. Úgy tűnik, könnyen elfeledkezünk azokról az időkről, amikor az emlékezetünk cserbenhagyott minket, és jobban emlékszünk arra, amikor sikerrel jártunk. Így aztán túlbecsüljük azt is, mennyire fogunk jól emlékezni a jövőben valamire. Mégiscsak hasznát vehetjük tehát a teendőlistának és az emlékeztetőknek.
