„Az Ubirajara jubatus testének nagyrészét valószínűleg szőrszerű prototollak fedték, ezek azonban csak a nyakán, a hátán és a karjain maradtak meg. A hátán lévők nagyon hosszúak, sörény hatását keltik, ami egyedülálló a dinoszauruszok körében” – mondta David Martill, az angliai Portsmouth-i Egyetem professzora, a Cretaceous Research című folyóiratban publikált tanulmány egyik vezetője.
A két lábon járó, csirkeméretű Ubirajara jubatus igazi különlegessége azonban, amelyhez hasonlóval Martill még sohasem találkozott a természetben, a vállaiból kinyúló, hosszú, merev, kötőtűszerű képződmények, amelyek feltehetőleg keratinból – a hajat és körmöt alkotó anyagból – voltak.
Ubirajara jubatus,a small newly discovered compsognathid from early Cretaceous gondwana#dinosaurs #paleoart #DINO pic.twitter.com/obgYFue6lk
— Alphaxanopete (@Alphaxenopete) December 15, 2020
Martill szerint ezeknek a különös nyúlványoknak a párválasztásban, az ellenség megfélemlítésében vagy a hímek közti rivalizálásban lehetett szerepe. Mivel ilyen különleges külső jegyek gyakran megfigyelhetőek a különböző állatok hímjeinél – például a pávakakasok dísztollai -, a szakember „megalapozott feltételezése” szerint a vizsgált Ubirajara hím példány lehetett.
Noha a fosszília alapján lehetetlen megmondani, Martill mégis szinte biztos benne, hogy az állat többszínű volt.
Az Ubirajara rovarokkal és feltehetőleg kistestű gerincesekkel táplálkozott.
