A kontinensviadal több mint 60 éves történelmét nem egyszerű röviden összefoglalni, a hirado.hu azonban elhozta olvasóinak a legfontosabb adatokat. Íme, az Eb a számok tükrében.
1. Nem lesz elVARratlan szál
A labdarúgó-Európa-bajnokságok történetében először videóbíró (VAR) is segíti majd a kontinensviadalon közreműködő 19 játékvezetőt.
2. Rossz hír a portugáloknak
Az Európa-bajnokságok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt a bravúrt Spanyolország csapata hajtotta végre 2012-ben.
3. A hazai pálya átka
Az Európa-bajnokságok történetében eddig mindössze háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr.
Ez a sor idén biztosan nem bővül, ugyanis nincs klasszikus házigazdája a tornának, mivel azt Európa 11 országának egy-egy városában bonyolítják le. Bár a társrendezők csoportmérkőzéseik mindegyikét, vagy nagyobb részét hazai pályán vívhatják, azonban utána – továbbjutás esetén – mindenképpen más helyszínre is el kell utazniuk.
4. Német és spanyol dominancia
Az Európa-bajnokság trófeáját eddig a németeknek és a spanyoloknak sikerült a legtöbbször elhódítania, szám szerint háromszor. Németország 1972-ben 1980-ban és 1996-ban, Spanyolország 1964-ben, 2008-ban és 2012-ben diadalmaskodott. Mögöttük Franciaország áll két győzelemmel, míg a Szovjetunió (1960), Olaszország (1968), Csehszlovákia (1976), Hollandia (1988), Dánia (1992), Görögország (2004) és Portugália (2016) egyszer-egyszer ült fel a kontinens trónjára.
5. Futballünnep Budapesten
A közel kétmillió lakosú magyar főváros, melyet a Duna szel ketté, összesen négy találkozó (három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő) házigazdája lesz. A magyar válogatott a nemzeti stadionjában fogadja a címvédő portugál és a világbajnok francia csapatot, amelyek egymással is összecsapnak Budapesten.
A nettó 150 milliárd forintból megvalósult Puskás Aréna a kontinensviadal „legfiatalabb” stadionja, ugyanis 2017-ben kezdték építeni, majd 2019 novemberében adták át. Az azóta eltelt rövid időben azonban már otthont adott tavaly az Európai Szuperkupáért kiírt mérkőzésnek, 2023-ban pedig az Európa-liga fináléjának házigazdája lesz.
Puskás Aréna:
Befogadóképesség: 67 215 néző
Hivatalos átadás: 2019 novembere
Kihasználtság: 100 százalék
6. Könnyű teher
A győzelmi kényszer mázsás súlyként nehezedik az esélyesek vállára, ehhez képest azonban a Henri Delaunay-kupa magasba emelése nem okozhat majd gondot a július 11-i döntő után az idei Európa-bajnokság győzteseinek.
A 2008-as tornára új serleg készült, amelyet az akkori csoportsorsolás alkalmával mutatott be hivatalosan az európai szövetség (UEFA). A trófeát a londoni Asprey ékszerészet készítette 30 700 euróért.
A korábbi aranyérmesek az 1960-as, első Eb óta mindig ugyanazt a kupát emelhették a magasba. Az új serleg nagyon hasonlít elődjére, igazán csak a mérete változott.
Ezüst talapzata szélesebb lett, hogy a nagyobb súlyt jobban elbírja. Az új kupa magassága 60 centiméter, tömege 8 kilogramm, így csaknem egyharmadával nagyobb és két kilóval nehezebb lett. Az eddigi Európa-bajnokokat a hátuljára gravírozták, míg a régi serlegen a talapzaton sorolták fel a győzteseket. A vándorserlegről aktuális tulajdonosa készíttethet másolatot, amelynek azonban egyötödével kisebbnek kell lennie.
Az új Henri Delaunay-kupa Rómában (Fotó: EPA/Fabio Frustaci)
A kupa névadója, Henri Delaunay, a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését. Ötletét már 1927-ben megfogalmazta, az érdemi előkészületek azonban csak 1954-ben kezdődtek el.
Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban elhunyt. Az UEFA úgy döntött, hogy a trófeát a sorozat megálmodójáról nevezi el.
7. Koronát a királynak
Az Európa-bajnokságok történetében egy tornán a francia Michel Platini szerezte a legtöbb gólt, hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes 1984-ben, ezt a számot sem előtte, sem utána nem tudták megközelíteni.
Eddig egyetlen játékos sem tudott kétszer gólkirály lenni. Idén a szintén francia Antoine Griezmann előtt áll a lehetőség, hogy sporttörténelmet írjon, de szintén aktív még a portugál Cristiano Ronaldo, aki 2012-ben lett társgólkirály.
A legutóbbi öt Eb gólkirályai:
2000, Belgium–Hollandia: 5 góllal – Patrick Kluivert (holland), Savo Milosevic (jugoszláv)
2004, Portugália: 5 góllal – Milan Baros (cseh)
2008, Ausztria/Svájc: 4 góllal – David Villa (spanyol)
2012, Lengyelország–Ukrajna: 3 góllal – Mario Balotelli (olasz), Alan Dzagojev (orosz), Mario Gomez (német), Mario Mandzukic (horvát), Cristiano Ronaldo (portugál), Fernando Torres (spanyol)
2016, Franciaország: 6 góllal – Antoine Griezmann (francia)
8. Formabontó Eb
Európa 11 városának egy-egy stadionjában, köztük a budapesti Puskás Arénában rendezik meg az idei Európa-bajnokság mérkőzéseit.
9. Németország jutott ki a legtöbbször
Németország sorozatban tizenharmadik alkalommal jutott ki az Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. Magyarország ebben az összevetésben a 18. helyen áll négy részvétellel (1964, 1972, 2016, 2020)
A mostani tornán két újonc szerepel majd Finnország és Észak-Macedónia révén.
10. Néma marad a magyar síp
Tizenhét évet követően marad néma a magyar síp a kontinensviadalon.
Az UEFA április 21-én jelölte ki az Eb-n közreműködő 19 játékvezetőt és csapatukat, amely alapján 2004 óta először nem lesz magyar köztük – Kassai Viktor 2008-ban negyedik játékvezetőként, az előző két alkalommal pedig bíróként volt résztvevője az Eb-nek.
Az Európa-bajnokság 19 játékvezetője:
Felix Brych (német), Cüneyt Cakir (török), Carlos Del Cerro Grande (spanyol), Andreas Ekberg (svéd), Orel Grinfeeld (izraeli), Ovidiu Alin Hategan (román), Szergej Karaszev (orosz), István Kovács (romániai), Björn Kuipers (holland), Danny Makkelie (holland), Antonio Miguel Mateu Lahoz (spanyol), Michael Oliver (angol), Daniele Orsato (olasz), Fernando Rapallini (argentin), Artur Manuel Ribeiro Soares Dias (portugál), Daniel Siebert (német), Anthony Taylor (angol), Clément Turpin (francia), Slavko Vincic (szlovén)
11. Ronaldo történelmet írhat, duplán
Cristiano Ronaldo a mérkőzések számában már egyeduralkodó az Eb-k történetében, de az örökgólkirályi címtől is csupán egyetlen gól választja el. A címvédő portugál válogatott ötszörös aranylabdása 21 mérkőzéssel vezet a kontinensviadalok örökranglistáján. A Juventus 36 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát.
A futballtörténelemben Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen tizenhét olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük csak Ronaldo aktív, így egyetlen pályára lépéssel is új rekordot állíthat fel az idei Eb-n.A képre, vagy ide kattintva nagyobb méretben is látható grafika.
A francia Michel Platini és Cristiano Ronaldo holtversenyben vezeti az Európa-bajnokságok góllövőlistáját kilenc találattal. Előbbi mindezt egyetlen tornán, az 1984-esen érte el, míg utóbbi négy viadalon is betalált, ráadásul a mostani ötödiken egyetlen góllal egyedüli éllovassá válhat.
Az aktív játékosok közül Antoine Griezmann van még közel a két listavezetőhöz, így ő is utolérheti, vagy akár meg is előzheti az élen álló duót. A francia csatár három találattal van lemaradva.
12. Korelnöki ügy
Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett Európa-bajnokságon.
A magyar válogatottsági rekorder 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében, melyen 4-0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. Király az egyetlen, aki negyvenesztendősen szóhoz jutott egy kontinensviadalon.
A sorban utána következő német Lothar Matthäus – aki később szakvezetőként irányította a magyar válogatottat is – 39 évesen és 91 naposan játszotta utolsó Eb-meccsét. További nyolcan vannak még olyanok, akik 38 esztendő feletti életkorban pályára léptek az Eb-n. A tizes „veteránlistán” Király mellett további öt hálóőr szerepel: Peter Shilton (angol, 38 év 271 nap), Jens Lehmann (német, 38 év 232 nap), Gianluigi Buffon (olasz, 38 év 156 nap), Dino Zoff (olasz, 38 év 114 nap), Konsztantinosz Halkiasz (görög, 38 év 13 nap).
13. Átoltottságban és stadionkihasználtságban is első Magyarország
A koronavírus-járvány miatt a 11 rendező városban különböző korlátozások lesznek érvényben a péntektől július 11-éig tartó Európa-bajnokságon.
A részt vevő országok között messze Magyarországon érték el a legmagasabb átoltottságot, ezért a házigazdák közül egyedül Budapest vállalta a telt házas mérkőzések rendezését (100 százalékos kihasználtság, 67 215 néző), de védettségi igazolványhoz köti a szurkolók részvételét. A másik tíz stadionban korlátozták a beengedhető drukkerek számát, Szentpéterváron és Bakuban fél házat engedélyeztek, de utóbbi helyszín a részt vevő csapatok drukkerein kívül nem fogad külföldi nézőket.
A Bilbao helyett beugró Sevilla harmincszázalékos kapacitást, míg a legtöbb, szám szerint hat város (Amszterdam, London, Róma, Bukarest, Glasgow, Koppenhága) legalább 25 százalékos kihasználtságot vállalt, amely kedvező járványügyi adatok esetén még emelhető. Ezzel a lehetőséggel egyelőre Amszterdam élt, a hollandok ugyanis múlt héten 33 százalékra növelték a kihasználható kapacitást. A legkevesebb nézőt München fogadja, ugyanis a bajor városban, ahol a magyar csapat is pályára lép a németek ellen, csak a stadion befogadóképességének 20 százalékát használják ki.
14. A legnagyobb befogadóképességű stadion lesz a finálé helyszíne
A nagyjából 9 millió lakosú London a Temze folyó két partján fekszik, 80 kilométerre az Északi-tengertől. Nagy-Britannia fővárosa eleinte csak a két elődöntő és a finálé házigazdája lett volna, de előbb Brüsszel 2017-es kiesése miatt három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt is kapott, majd idén egy további nyolcaddöntőt vállalt el Dublin helyett.
A futballtörténelem egyik leghíresebb stadionja, a Wembley elődje helyén épült fel 2003 és 2007 között 789 millió fontért. A kontinensviadal legnagyobb létesítményében 2011-ben és 2013-ban Bajnokok Ligája-, 2012-ben pedig olimpiai döntőt rendeztek, de állandó helyszíne NFL-mérkőzéseknek is.
London legalább a stadion kapacitásának 25 százalékos kihasználtságát vállalta, ami 22 500 nézőt jelent, de ha kedvezően alakulnak a járványügyi adatok, akkor az elődöntőre és a fináléra ezt még emelhetik.
Wembley Stadion:
Befogadóképesség: 90 000 néző
Hivatalos átadás: 2007. március
Kihasználtság: legalább 25 százalék (22 500)
15. Nem lesz új nézőcsúcs
Az Európa-bajnokságok történetében értelemszerűen a legutóbbi tornán volt a legtöbb néző, mert a franciaországi volt az első 24 csapatosra bővített kontinensviadal, melynek következtében a mérkőzések száma 31-ről 51-re emelkedett.
A 2016-os esemény átlagnézőszámát tekintve második, 47 594 fővel. Ebben az 1988-as, németországi Eb tartja a csúcsot, melyen a 15 találkozót átlagosan 62 379 szurkoló tekintette meg a helyszínen.
Idén biztosan semmilyen nézőcsúcs nem dől meg, mivel az Európa 11 országának egy-egy városában sorra kerülő tornán komoly korlátozások lesznek érvényben a koronavírus-járvány miatt. Pedig a 11 stadion közül csupán a koppenhágai kapacitása nem éri el az 50 ezret, azaz az idei kontinensviadal megdönthetett volna minden rekordot.
16. Hetvenmillióval nő a tét
A pénteken kezdődő Európa-bajnokság győztese nemcsak a serleggel lesz gazdagabb, ugyanis a verseny komoly eurómilliókért is zajlik.
A végső győztes – amennyiben a csoportmérkőzésein is diadalmaskodik – összesen 34 millió eurót (11,8 milliárd forint) vihet haza. A válogatottak már a részvételért is 9,25 millió (3,21 millió forint) eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további másfél millió, döntetlenért pedig 750 ezer euró jár (260,3 millió forint).
A nyolcaddöntő résztvevői további 2 millió eurót (694,1 millió forint), a negyeddöntőbe jutott csapatok pedig újabb 3,25 milliót kapnak (1,13 milliárd forint). A legjobb négy közé jutást 5 millió euróval honorálják (1,74 milliárd forint), a finálé vesztese 7 millió euróval vigasztalódhat (2,43 milliárd forint), míg az Európa-bajnok jutalma 10 millió euró (3,47 milliárd forint). A kontinensviadalon összesen 371 millió eurót (128,76 milliárd forint) osztanak szét a négy évvel ezelőtti 301 millióval szemben (104,46 milliárd forint).
A június 11. és július 11. között sorra kerülő labdarúgó Európa-bajnokság menetrendje időrend szerint:
június 11., péntek:
A csoport, 1. forduló: Törökország-Olaszország, Róma 21.00
június 12., szombat:
A csoport, 1. forduló: Wales-Svájc, Baku 15.00
B csoport, 1. forduló: Dánia-Finnország, Koppenhága 18.00
B csoport, 1. forduló: Belgium-Oroszország, Szentpétervár 21.00
június 13., vasárnap:
D csoport, 1. forduló: Anglia-Horvátország, London 15.00
C csoport, 1. forduló: Ausztria – Észak-Macedónia, Bukarest 18.00
C csoport, 1. forduló: Hollandia-Ukrajna, Amszterdam 21.00
június 14., hétfő:
D csoport, 1. forduló: Skócia-Csehország, Glasgow 15.00
E csoport, 1. forduló: Lengyelország-Szlovákia, Szentpétervár 18.00
E csoport, 1. forduló: Spanyolország-Svédország, Sevilla 21.00
június 15., kedd:
F csoport, 1. forduló: MAGYARORSZÁG-Portugália, Budapest 18.00
F csoport, 1. forduló: Franciaország-Németország, München 21.00
június 16., szerda:
B csoport, 2. forduló: Finnország-Oroszország, Szentpétervár 15.00
A csoport, 2. forduló: Törökország-Wales, Baku 18.00
A csoport, 2. forduló: Olaszország-Svájc, Róma 21.00
június 17., csütörtök:
C csoport, 2. forduló: Ukrajna – Észak-Macedónia, Bukarest 15.00
B csoport, 2. forduló: Dánia-Belgium, Koppenhága 18.00
C csoport, 2. forduló: Hollandia-Ausztria, Amszterdam 21.00
június 18., péntek:
E csoport, 2. forduló: Svédország-Szlovákia, Szentpétervár 15.00
D csoport, 2. forduló: Horvátország-Csehország, Glasgow 18.00
D csoport, 2. forduló: Anglia-Skócia, London 21.00
június 19., szombat:
F csoport, 2. forduló: MAGYARORSZÁG-Franciaország, Budapest 15.00
F csoport, 2. forduló: Portugália-Németország, München 18.00
E csoport, 2. forduló: Spanyolország-Lengyelország, Sevilla 21.00
június 20., vasárnap:
A csoport, 3. forduló: Svájc-Törökország, Baku 18.00
A csoport, 3. forduló: Olaszország-Wales, Róma 18.00
június 21., hétfő:
C csoport, 3. forduló: Észak-Macedónia – Hollandia, Amszterdam 18.00
C csoport, 3. forduló: Ukrajna-Ausztria, Bukarest 18.00
B csoport, 3. forduló: Oroszország-Dánia, Koppenhága 21.00
B csoport, 3. forduló: Finnország-Belgium, Szentpétervár 21.00
június 22., kedd:
D csoport, 3. forduló: Horvátország-Skócia, Glasgow 21.00
D csoport, 3. forduló: Csehország-Anglia, London 21.00
június 23., szerda:
E csoport, 3. forduló: Szlovákia-Spanyolország, Sevilla 18.00
E csoport, 3. forduló: Svédország-Lengyelország, Szentpétervár 18.00
F csoport, 3. forduló: Portugália-Franciaország, Budapest 21.00
F csoport, 3. forduló: Németország-MAGYARORSZÁG, München 21.00
június 26., szombat:
nyolcaddöntő: A2-B2, Amszterdam 18.00 (1)
nyolcaddöntő: A1-C2, London 21.00 (2)
június 27., vasárnap:
nyolcaddöntő: C1 – D3/E3/F3, Budapest 18.00 (3)
nyolcaddöntő: B1 – A3/D3/E3/F3, Sevilla 21.00 (4)
június 28., hétfő:
nyolcaddöntő: D2-E2, Koppenhága 18.00 (5)
nyolcaddöntő: F1 – A3/B3/C3, Bukarest 21.00 (6)
június 29., kedd:
nyolcaddöntő: D1-F2, London 18.00 (7)
nyolcaddöntő: E1 – A3/B3/C3/D3, Glasgow 21.00 (8)
július 2., péntek:
negyeddöntő: 6. nyolcaddöntő győztese-5. nyolcaddöntő győztese, Szentpétervár 18.00 (1)
negyeddöntő: 4. nyolcaddöntő győztese-2. nyolcaddöntő győztese, München 21.00 (2)
július 3., szombat:
negyeddöntő: 3. nyolcaddöntő győztese-1. nyolcaddöntő győztese, Baku 18.00 (3)
negyeddöntő: 8. nyolcaddöntő győztese-7. nyolcaddöntő győztese, Róma 21.00 (4)
július 6., kedd:
elődöntő: 2. negyeddöntő győztese-1. negyeddöntő győztese, London 21.00
július 7., szerda:
elődöntő: 4. negyeddöntő győztese-3. negyeddöntő győztese, London 21.00
július 11., vasárnap:
döntő, London 21.00
kiemelt kép: MTI
