×

Siker

Megtalálták a világ egyik legrégebbi múzeumát

A múzeumok nemzetközi napjáról emlékeztünk meg május 18-án. Az egyik legrégebbi múzeumot egy angol régész fedezte fel, amikor egy babiloni palota feltárásán dolgozott.

Látogatók várakoznak a párizsi Louvre múzeum bejárata előtt. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A babiloniak által épített legrégebbi múzeumot, Sir Charles Leonard Woolley angol régész fedezte fel. 1925-ben éppen egy babiloni palota feltárásán dolgozott, amikor különös leletekre bukkant. Ez egy gyűjteményt volt, amelynek darabjai különböző időkből származtak, rendezettséget mutattak, még címkével is ellátták az egyes tárgyakat.

Woolley számára a Mezopotámiában, Ur városában folytatott ásatások szereztek hírnevet. Az archeológus a palotakomplexum egyik termében találta meg azt a gyűjteményt, amely a 6. századból származott, és 1500 év történelmét foglalja magában. A fellelt agyaghengereken három nyelven írt tájékoztatót találtak. Ennek az ősi múzeumnak az alapítója, Ennigaldi hercegnő volt az utolsó új babiloni uralkodó lánya.

Woolley legjelentősebb felfedezése az uri királysírok megtalálása volt. Hosszabb időt töltött itt Agatha Christie, a híres krimiíró, és élményeiből merítve írta meg, a Gyilkosság Mezopotámiában című krimijét.

A római capitoliumi múzeum

Története 1471-ben kezdődött, amikor IV. Sixtus pápa egy különleges ókori gyűjteményt ajánlott fel adományként a római népnek. Az első múzeum a világon, amely megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A pápa által adományozott gyűjteményt először a Palazzo dei Conservatori egyik szobájában mutatták be. Az egyedi darabok mindegyike kifejezi Róma szerepét az emberiség történetében, a civilizáció bölcsőjében.

1536-ban Michelangelo egész komplexumot tervezett, ahol a három palota között egy gyönyörű tér áll. Marcus Aurelius császár eredeti lovas szobrát is a Capitoline Múzeumban őrzik, másolatát a piazza közepén csodálhatjuk meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1837–1847 között épült, tervezője Pollack Mihály volt

Gróf Széchényi Ferencet nem ismeri kellően az utókor. A Magyar Nemzeti Múzeum alapítója az Országos Széchényi Könyvtár névadója. Tevékenységének elismeréséül több tudományos egyesület, így a Göttingeni, a Jénai Tudós Társaság, a varsói Királyi Irodalmi Társaság, a bécsi Szépművészeti Akadémia, valamint a brünni Morva-sziléziai Egyesület is tagjai közé választotta. Gróf Széchényi Ferenc 1802 márciusában folyamodott engedélyért I. Ferenc magyar királyhoz, hogy tudományos gyűjteményét és könyvtárát hazájának adományozhassa. Az uralkodó engedélyezte, így 1802-ben Magyarországra hagyományozta kincseit. Ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

A Magyar Minerva V. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve kötetében az 1912 év végi és 1913 évi adatokból megállapítható, hogy ebben az időszakban mintegy kilencven múzeum volt az országban. A vidéki múzeumok közel ötödét, maguk a városok alapították.

A vatikáni múzeumegyüttes a világ egyik legjelentősebb műgyűjteménye

A Vatikáni Múzeumok története a 16. századtól kezdődik, amikor II. Julius pápa megvásárolta az első kiállítási gyűjteményt a múzeumhoz. A Vatikáni Múzeumok manapság egyszerre külön intézményeiben láthatjuk az etruszkok életét bemutató kiállítást, a könyvtárban az ókori kéziratok legnagyobb gyűjteményét, egy másik múzeumban az ősi szobrászatot találhatjuk. De van egy múzeum a Vatikán történetének és a modern művészeteknek is.

A világ legrégebbi múzeumai közé tartozik, a Londonban található Royal Armories

Itt található a világ legnagyobb fegyverek és páncélok gyűjteménye. Már a 11. században kezdték a gyűjtést, de a nyilvánosságnak csak 1660-ban mutatták be a gyűjteményt. Korábban csak magas rangúak és a királyi vendégek láthatták. A gyűjteményben láthatók még az angol uralkodók lovas szobrai, valamint spanyol kínzási eszközök is. A legenda szerint a spanyol Armada veresége után vitték ezeket Londonba.

A Tate régóta támogatja a kortárs művészeket is

A Tate Galleryt, egy régi fegyház helyére építette Sir Henry Tate 1897-ben. A Tate régóta támogatja a kortárs művészeket is, ezért gyakran támadta a sajtó. Ilyen alkalom volt, amikor a hetvenes években tengeralattjáró alakúra formált autógumi-belsőket vagy a kilencvenes években téglafalat vettek és állítottak ki. A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, amikor Damien Hirts Anya és Gyermeke alkotását vették meg, ami nem volt más, mint két, formalinnal telt akváriumba merített kettévágott tehén és borja.

Jajoi Kuszama japán képzőművész Infinity Mirrors (Végtelen tükrök) című interaktív kiállításának egyik installációja az újranyitott londoni Tate Modern művészeti múzeumban 2021. május 17-én. Nagy-Britannia.
MTI/EPA/Neil Hall

British Múzeumnak ma több mint hétmillió kiállítási tárgya van

A londoni British Múzeum egyike a világ legnagyobb múzeumainak. A múzeumot 1753-ban alapították, három híres brit – Hans Sloan, Earl Robert Harley és Robert Cotton – közgyűjteményéből. A britek a világ minden tájáról egyedi ritkaságokat vásároltak és hazavitték. A British Múzeumnak ma több mint 13 millió kiállítási tárgya van, a történelem kezdetétől napjainkig mutatja be a világ történelmét. Az egyik legismertebb és leghíresebb állandó kiállítása az egyiptomi kiállítás, melyben a múmiák mellett a Rosetti-kő is megtekinthető.

Franciaország legrégebbi múzeuma a Besanconi Szépművészeti és Régészeti Múzeum

1694-ben alapították és kezdetben egyfajta könyvtár volt. A régészeti, képzőművészeti és grafikai gyűjtemények mellett antik bútorok (több mint ötezer francia szekrény), tárgyak,valamint egyiptomi múmiák is láthatók a múzeumban. Olasz, spanyol, francia és flamand festőművészek alkotásai külön termekben láthatók.

A Louvre a világ egyik leglátogatottabb, legismertebb és 1793-óta Párizs legnagyobb múzeuma

Nevét a legenda szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta. Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A Louvre története a középkorig vezethető vissza, amikor 1190-ben az angol–normann támadások ellen Fülöp Ágost király a Szajna partján épített egy erődítményt. A Louvre királyi palota volt, és része volt az erődítménynek, amely védte a korai középkori Párizst a megszállóktól. A reneszánsz kezdete óta múzeuma a francia építészetnek, és ha művészeti szempontból nem is egészen egységes, hatalmas arányai révén egyike az újkori építőművészet reprezentatív alkotásainak. A Louvre épülete által határolt téren a 20. században üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből.

Az Ermitázs Oroszország leghíresebb és legnagyobb múzeuma Szentpéterváron

Nevét a Nagy Katalin cárnő építtette Remete-lakról kapta – franciául Hermitage –, és az első gyűjteményét itt tartotta a cárnő. 1754 és 1762 között építette Francesco Rastrelli olasz építész. A múzeum 1852-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönségnek, és az orosz forradalom kitöréséig (1917) a mindenkori uralkodó használta. 1918-ban az épület egy része, majd 1922-ben a teljes Téli Palota az Ermitázsé lett. Az Ermitázs ma a világörökség része.

Hollandia, Rijksmuseum

Hollandiában a Rijksmuseumot az egykori amsterdami városháza épületében a párizsi Louvre példája nyomán Bonaparte Napóleon császár által holland királlyá kinevezett testvére, Louis (Lodewijk) Napóleon nyilvánította megnyitottnak, az országban összegyűjtött művekből, 1808-ban. Az állami, egyházi és városi alapítású múzeumok mellett azonban Hollandiában is találunk egyesületi szervezésűeket.

Nemzeti Természettudományi Múzeum – Washington

A Smithsonian Intézet az Egyesült Államok és a világ leglátogatottabb természettudományi múzeuma a világon. Az ingyenesen látogatható múzeum 1910-ben nyílt meg, és egy az első Smithsonian épületekből. Több mint 126 millió természettudományos példány és kulturális műtárgy található, köztük 30 millió rovar, 4–5 millió préselt növény, 7 millió hal és 400 000 fénykép.

  • New York legismertebb múzeumai: az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Guggenheim Múzeum, a Metropolitan Múzeum, a Modern Művészeti Múzeum.
  • A világ legjobbnak ítélt múzeumai a Louvre, az Egyiptomi Múzeum Kairóban, a Vatikáni Múzeum és a British Museum.
  • A világ leglátogatottabb múzeuma a párizsi Louvre, évente több, mint 9,5 milliónyian látogatják. Közel ugyanennyi látogatóval büszkélkedhet a Kínai Nemzeti Múzeum, amely a világ legnagyobb múzeuma, 200 ezer négyzetméteren terül el. Szorosan a nyomukban három amerikai múzeum, a természettudományi, a Repüléstörténeti és Űrkutatási Múzeum és a Metropolitan. Mindegyik körülbelül 7 millió látogatót fogad évente. Európában a British Museum folytatja a sort, majd a Vatikáni Múzeum következik, 6 millió fölötti látogatóval.