A személyiségünk rendkívül összetett. Hozunk magunkkal egy értékrendet a családból, van véleményünk és saját nézőpontunk. Gyakran pont ez okozza az érdekellentéteket az élet egyes területein. Előfordul, hogy a cél közös, de az elérési mód más és más.
Sokfélék vagyunk, sokszor feszülünk egymásnak
„Mindannyian különbözőek vagyunk, más karakterrel és elképzelésekkel rendelkezünk, így nem meglepő, hogy gyakran vannak összeütközések” – mondja Katonáné dr. Kovács Judit, a Debreceni Coach Club egyik alapítója. Az egyik modell, mely kiválóan ábrázolja az emberi viselkedések sokféleségét a DISC (Dominance-Influence-Steadiness-Compliance, vagyis domináns, befolyásoló, kitartó, szabálykövető) modell, mely négy fő kategóriába csoportosítja az embereket.
A konfliktusok forrása lehet, ha egy csoporton belül ez a sokféle viselkedés jelen van, de az egyének nem tudatosak. Ha például egy ember a feladatára és a célokra koncentrál, akkor nehezebben dolgozik együtt egy olyan munkatárssal, aki inkább az embereket helyezi előtérbe és a kapcsolatokat tartja fontosabbnak.
Fotó: illusztráció pexels.com)
Ugyanígy, ha valaki rendkívül nyitott személyiség, és már az első perctől a társaság középpontja, akkor nehezebben érti meg azt, aki inkább a terem sarkába húzódik, tehát zárkózottabb. Az egyének máshogy állnak a feladatokhoz és ez lehet a konfliktusok egyik fő forrása. Meg kell próbálni tudatosabban hozzáállni a feladatokhoz és az emberekhez. Próbáljuk megismerni a másikat, rájönni, milyen az ő személyisége és utána talán könnyebben megy majd a közös munka, konfliktusmentes lehet a célhoz vezető út.”
Asszertivitás és együttműködés
A kommunikáció fontos az élet minden területén, ennek rosszul működése az egyik leggyakoribb konfliktusforrás. Az ún. Thomas-Kilmann-féle teszt azt segít megállapítani, hogy az egyén milyen típusú kommunikációt folytat és miként kezeli a felmerülő problémákat. „Az asszertivitás egy olyan tanulható kommunikációs tulajdonság, mely segít érvényesíteni a saját akaratunkat úgy, hogy mások érdekeit is figyelembe vesszük. Fontos, hogy beszéd közben nem minősítem a másikat, ergo nem sértem meg a saját akaratom érvényesítése közben.
Megoldási lehetőségeket ajánlunk fel, illetve megadjuk a lehetőségét, hogy a másik fél is javaslatot tegyen, hogyan oldhatnánk meg a problémát. A tudatosság itt is felszínre kerül, nem minősítünk és nem teszünk pejoratív megjegyzéseket. Az asszertivitás és együttműködés összefüggésében öt kategóriát különböztetünk meg: az elkerülők, az alkalmazkodók, a versengők, a kompromisszumkeresők és a problémamegoldók.
” Az sem megoldás, ha minden apró nézeteltérésből konfliktust kreálunk, de ha valamilyen probléma merül fel, arról érdemes tudomást venni és nem semmisnek tekinteni. „Azok az emberek, akik kerülik a konfrontációt és mindig hagyják, hogy más akarata érvényesüljön, szépen lassan összegyűjtik magukban a feszültséget. A sok kis problémából végül egy nagy lelki teher lesz és a legváratlanabb pillanatban bukhat ki.”
Kerüljük a személyeskedést!
Emberek vagyunk, számtalan gondunk és bajunk van. Gyakran előfordul, hogy egy munkahelyi konfliktusban a magánéleti feszültségünket is felszínre hozzuk, ez viszont nagy hiba. „Ha a konfrontáció küszöbén állunk, akkor érdemes elővenni az Edward de Bono által kifejlesztett kommunikációs rendszert, a Hat Kalapot. A módszer lényege, hogy senki nem képes önmagától elhatárolódni azon személyes benyomásaitól, melyek a döntésében befolyásolják.
(Fotó: illusztráció pexels.com)
Annak érdekében, hogy minél objektívabban tudják a kérdéses témát megítélni a hat kalap módszere segít elhatárolni és párhuzamosan futtatni a gondolkodás közben a tényeket, előnyöket, érzéseket, ellenvetéseket, ötleteket, folyamatokat. A módszer alkalmazásához fontos, hogy a felek ismerjék egyes kalapok szerepét, és tudják, mikor melyik kalapot képzeljék a fejükre – vagyis mikor melyik szemszögből vizsgálják meg a kérdéses témákat.”
A fehér kalap a tényeket szimbolizálja: ha ezt viseljük, nincs mellébeszélés, csak a konfliktushoz kapcsolódó száraz tényeket vitathatjuk meg. A piros jelképezi az érzelmeket: ekkor nyugodtan kinyilváníthatjuk a érzéseinket a témával kapcsolatban.
A fekete a kritikus gondolkodásé, amikor megkérdőjelezhetjük a másik álláspontját. A sárga az előnyöket szimbolizálja: ha ez van rajtunk, csak a pozitív dolgokra koncentrálhatunk. Az ötletek zöldje segíti kibontakoztatni a kreativitást, a kék (folyamat) pedig magát a vita folyamatát zárja keretek közé.
A konfliktusok a mindennapi élet részét képezik, de ha megpróbálunk tudatosabbá válni, és a probléma megvitatása közben félretesszük a személyeskedést és az egyéni sérelmeket, akkor a vitahelyzet nem hátráltató tényező lesz, hanem egy lépés a közös cél felé.
