Király-Korcyl Kinga, Sikersztorik podcast (Fotó: MTVA/ Horváth Péter Gyula)
A siker ritkán egyenes vonal. Inkább kanyarok, törések és újrakezdések sorozata – Király-Korcyl Kinga története pedig pontosan ezt bizonyítja.
Ma már vezetőket és szervezeteket segít fejlődni, de ő maga is végigjárta azt az utat, amin most másokat segít.
„Azt gondoljuk, hogy ismerjük magunkat – de sokszor csak akkor derül ki, kik vagyunk valójában, amikor nehéz helyzetbe kerülünk. Nekem is kellett egy csomó kudarc, visszalépés és fájdalom ahhoz, hogy ma hitelesen tudjak segíteni másoknak.”
Tatabányáról indult, egy olyan közegből, ahol a kitartás és a fegyelem alapérték volt. A szüleitől kapott mondatok pedig végigkísérték az életét.
„Mindig azt mondták: mindegy, mit csinálsz, de csináld jól. És a nap végén tudj tükörbe nézni. Ezek a mondatok nagyon mélyen belém égtek.”
Az út azonban korántsem volt zökkenőmentes. Volt időszak, amikor szó szerint mindent újra kellett építenie és a mélypontok nem csak anyagi nehézségeket jelentettek:
„Volt egy vállalkozásom, amibe minden pénzemet beletettem, és tönkrement. Egy válás után voltam, és odáig jutottam, hogy nem volt pénzem metrójegyre sem. Gyalog jártam. Ekkor azt éreztem, minden nap úgy kelek fel, mintha egy sáros gödör alján lennék. Négykézláb, lehajtott fejjel. És akkor minden reggel egy dolgom volt: felemelni a fejem addig, amíg meg nem látom a fényt.”
Ölvedi Réka és Király-Korcyl Kinga, Sikersztorik podcast (Fotó: MTVA/ Horváth Péter Gyula)
És voltak ennél is nehezebb időszakok – lelkileg. Kinga tapasztalata szerint a legnagyobb fejlődés biztos, hogy nem a sikerek idején történik, hanem a gödör legmélyén. Ezeknek a kríziskenek köszönhet szakmailag és emberileg a legtöbbet:
„Négy évig ápoltam az anyukámat, aki halálos beteg volt. Akkor tettem fel magamnak a kérdést: mi lehet ebben a jó? Ez abszurdnak hangzik, de én mindig azt keresem, hogy mit tanít egy helyzet. És ez megtanított arra, hogy valóban a másik embert lássam – ne magamat. A legnagyobb fejlődési potenciál a mélypontokon születik. Ott, ahol már nincs hova hátrálni. Ott kezded el igazán megismerni magad.”
A kulcs azonban nem az, hogy ne essünk el – hanem az, hogy mit kezdünk vele. És néha egyetlen mondat is elég a továbblépéshez.
„Először mindig magamba nézek. Nem a körülményeket hibáztatom. Megnézem, mi volt az én részem benne, és mit tudok ebből tanulni. Aztán összeszedem az erőforrásaimat, és emlékeztetem magam: ha egyszer már sikerült, újra is fog. Persze, jól jön mások támogatása is, a férjem egyszer azt mondta: teljesen mindegy, mibe kezdesz, sikeres lesz. Ez egy varázsmondat volt számomra. Lehet, hogy kívülről semmit nem jelent, de nekem akkor mindent megváltoztatott.”
Király-Korcyl Kinga és Ölvedi Réka, Sikersztorik podcast (Fotó: MTVA/ Horváth Péter Gyula)
Ma már több száz vezetővel dolgozott, és pontosan látja, mi különbözteti meg azokat, akik valóban fejlődni tudnak. És bár sokan a sikert a külső eredményekben mérik, számára egészen mást jelent:
„Az önismeret a legfontosabb. Nem lehet úgy fejlődni, hogy mindig másokat hibáztatunk. Először magunkban kell rendet tenni. Én inkább szerencsésnek érzem magam. Azzal foglalkozhatok, amit szeretek, amiben el tudok mélyülni, és közben segíthetek másoknak. Ha ez a siker, akkor igen – sikeres vagyok.”
A nehéz helyzetekben szerinte nem az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e felállni – hanem az, hogy merünk-e segítséget kérni, amikor mégsem megy egyedül:
„Mindenki képes rá, hogy kijöjjön a gödörből. De nem biztos, hogy egyedül kell végigcsinálnia. Egy jó szakember nem megmondja a megoldást, hanem segít megtalálni benned.”
És talán ez Kinga történetének lényege is: nem a hibátlan út vezet a sikerhez, hanem az, hogy újra és újra képesek vagyunk felállni:
„Próbáljunk meg önazonosak lenni, azt csinálni, ami örömet ad, és az akadályokon keresztül jobb emberré válni. Talán ezért vagyunk itt.”
