Ha hosszabb ideig kell eltűrnünk egy feszült helyzetet a munkahelyünkön, a családunkban vagy magánéletünk bármilyen frontján, az egy idő után kibillent az egyensúlyunkból. Például kezdetnek rögtön abbahagyjuk a diétát, ha addig betartottuk, mert nem lehet egyszerre lelki terhekkel birkózni és még az étrendre is odafigyelni. Vannak ugyanis olyan cukorban és zsírban gazdag ételek, amelyek vigasztalnak, jó érzéseket keltenek bennünk. S pont ez a vigaszevés az, ami, ha hónapokig tart, bizony pocakot növeszthet ránk.
Se idő, se kedv
A félkész, mélyhűtött vagy gyorséttermi ételek akkor kerülnek elő, amikor nincs időnk vagy energiánk főzéssel pepecselni, amikor úgy érezzük, létezni is épp elég nehéz, vagy a depresszió miatt semmihez sincs kedvünk. Ebben a „minden mindegy” hangulatban aztán sokkal könnyebb bedobni a sütőbe egy mirelit pizzát vagy enni egyet a hamburgeresnél. Ennek pedig tudjuk, hosszú távon mi a vége…
Fotó: iStock.com/gpointstudio
A stresszhormon is felelős
Ha feszültek vagyunk, több stresszhormon, azaz kortizol termelődik a szervezetünkben. Ez a mellékvesék által termelt hormon sokféle folyamatért felelős, többek között gyulladáscsökkentő, antiallergiás hatású, de felelős a vérnyomás fenntartásáért, a szervezet energiellátásáért, a szénhidrát-anyagcsere szabályozásáért is. Ez utóbbit például serkenti, hogy hamarabb és könnyebben jussunk energiához. Ám ennek következményeként az étvágyunk is megnőhet, ráadásul a sós, zsíros, cukros ételek iránt. Ha magas a kortizolszint, a szervezet kevesebb tesztoszteront termel, ami csökkenti az izom mennyiségét, ha pedig kevesebb izmunk van, kevesebb kalóriát égetünk el.
Nő a pocak
Kortizolszintünk teljesen normális módon hullámzik, kora reggel a legmagasabb és este a legalacsonyabb. Ám ez tartós stresszhelyzetben megváltozhat, ezért kezdünk el hízni. Megfigyelték, hogy ez a stresszhízás jellemzően a hasi tájékon okoz zsírpárnákat a csípők helyett. A hasi zsír pedig igencsak veszélyes, mert szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, ideértve a szívrohamot és az agyvérzést is.
Azért nem muszáj egészségtelenül élni
Ugyanakkor az, hogy hízunk vagy fogyunk, nem csupán a kortizolszintünkön múlik. Genetikai adottságok, betegségek, életmódbeli eltérések éppúgy előfordulnak, mint táplálkozásbeliek. A stresszre is mindenki másképp reagál. A lényeg az, hogy nem muszáj duplájára híznia senkinek csupán a stressz miatt. Az lenne fontos, hogy a feszültséget valahogy hatékonyan levezessük.
Fotó: iStock.com/JackF
Szabaduljunk meg a stressz nagy részétől!
Természetesen csupán a hozzáállásunk megváltoztatásával nem keveredünk ki abból az érzelmi gödörből, stresszes szituációból, amelyben vagyunk, de gondolkodásunk tényleg meghatározza érzelmi életünket is. Ezen túl a testmozgás, a rendszeres sport az egyik legjobb kortizolcsökkentő módszer, amit csak ismerünk – és persze a túlsúly ellen is véd. Mozogjuk ki magunkból a dühöt, a tehetetlenség érzését, vagy bármit, ami bánt, utána nagyságrendekkel jobban érezzük majd magunkat. A meditáció, a jóga, a relaxáció a lelkünkben segít kioldani a csomókat, és szintén csökkenthetik a stresszhormon szintjét. Azért ne vigyük túlzásba, a teljes összeomlásig a sportot, legyünk kíméletesek a testünkkel, hiszen velünk együtt éli meg a nehéz időszakot. Vigasztalhatjuk, csak válogassuk meg, hogy mivel – például ne gyorsétellel vagy egy nagy tábla csokival, hanem ezek finom, de egészségesebb verzióival.
