Az idei nyárt volt a legmelegebb Európa történetében, a kontinensen minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámok jelentkeztek, és az évszázadok óta nem tapasztalt szárazság miatt erdőtüzek pusztítottak – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus csütörtökön.
A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon. A szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt - összegezte az OMSZ.
Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás - az ENSZ-nek készült gyermekjogi kutatása szerint ezek a témák adnak leginkább okot a gyerekeknek az aggodalomra.
A klímaváltozás okozta olvadás miatt megélénkült a gleccserek iránti érdeklődés: a látogatók szeretnék megnézni azokat, mielőtt megközelíthetetlenné válnak. Ez is egyfajta kataszrófaturizmus...
Új tanulmány született, mely azt vizsgálja, hogyan hat az éghajlatváltozás Magyarországra. A szerzők szerint az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban.
Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most. A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.
Sokat hallunk a globális felmelegedésről, az éghajlatváltozásról és annak a növény- és állatvilágra vonatkozó veszélyeiről. De vajon tudjuk-e, hogy milyen hatással lehet a hétköznapjainkra vagy az egészségünkre? Ennek jártunk utána: így befolyásolhatja az éghajlatváltozás a mindennapjainkat – és íme néhány ötlet, mit tehetünk saját magunk és bolygónk...
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957 és 1966 közötti időszakhoz képest – ezt mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.
