A szülői szerepnél talán még egy fokkal édesebb, ha már nagyszülővé válhatunk – lássuk, mire érdemes ügyelni, ha azt az örömhírt kaptad, hogy nagymama leszel.
Nagyanyáink konyháját nem lehet überelni, ez tény. Azért meg kell próbálni, még akkor is, ha eleve kudarcra ítélt a dolog. De ha meg se próbáljuk, miért fognak rajongani majd a MI unokáink?
Minden gyerek megvívja a saját harcait a szüleivel, de szerencsére ott van a nagymama, akihez bármikor fordulhatunk, ha támogatásra van szükségünk. Vele a főzőcskézés is kaland, megtanít minket új dolgokra, és kedvességével beragyogja a mindennapokat.
A legtöbbünk őriz emlékeket saját nagyszüleiről, a náluk töltött szünidőkről, a nevetésről, a gondoskodásról, a biztonságról, a nagyi sütijéről. Saját gyerekünk is kialakítja a nagyszülőkről a saját véleményét, az emlékek rögzülnek, és nagyon fontos, hogy ezek a lehető legjobbak legyenek.
Ha visszaemlékezünk a saját nagymamánkra valószínűleg mindenkinek melegség tölti el a szívét.
„Úgy szeretlek, mint mák a gubát, a mákos gubán, a gubát a mákon, a mákon a gubát”. Nem véletlen, ha valakinek ismerős ez a kis rigmus, netán már a dallam is ott motoszkál a fejében, hiszen ezek a sorok a Nagymama dalában hallhatók, amely a Rozmaring kunyhó első részében csendült fel szombaton az M2 Gyerekcsatornán. A fülbemászó dalocska, amelynek szerzője és...
Mindaddig, amíg több generáció élt egy fedél alatt, a kérdés fel sem merült. A 21. században azonban más időket élünk. Sajnos, vagy sem? – nehéz kérdés.
Elhoztuk a régi nagymamaféle sertészsírral készült pite receptjét.
