Halász Judit ismerős hangja már többször csendült fel a Csukás Meserádióban. A generációk kedvenc kandúrját, – a már mesés postabélyeg formájában is elérhető – Mirr Murrt orgánumával életre keltő előadóművész ezúttal arról beszélt, tapasztalatai szerint, milyen meséket szeretnek a gyerekek.
Egyre több gyerek nő fel kétnyelvű közegben, és ez nemcsak a jövőbeli karrier szempontjából előnyös. A többnyelvű nevelés már kisgyermekkorban segítheti a gondolkodást, a figyelmet és a nyelvi érzéket, de vajon mikor és hogyan érdemes elkezdeni?
Hogyan neveljünk optimista gyereket? Hogyan taníthatjuk meg neki, hogy a legtöbbet hozza ki magából? Fontoljunk meg pár hasznos tippet!
Nem véletlenül hangsúlyozzák annyiszor, mennyire fontos, hogy a családban mindkét szülő legyen jelen a gyerekek életében. Az apa-fiú kapcsolat különlegességét azok adják, amit csak egy apa képes megtanítani a fiának. Mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell a „tananyagban”?
Már évszázadok óta vitatkoznak arról a tudósok, hogy vajon életünk determinálva van-e bizonyos, születés előtti tényezőknek köszönhetően, vagy a környezetünk, a nevelés alakít minket?
A gyerekek agya olyan, mint a szivacs. Nagyon gyorsan tanulnak, ráadául olyasmiket is, amiket nem biztos, hogy meg akartunk tanítani nekik. De látják, hallják, és utánozzák a szülőket, akár tetszik nekünk azt viszont látni, akár nem. Többek között ezért is fontos, hogy mit mondunk nekik, illetve előttük. Persze gyakran nem lehet kikerülni, mégis érdemes észben tartani,...
Sajnos nem csak a filmekben hallhatunk és láthatunk olyan eseteket, amikor az árván maradt gyermekeket a saját családjuk valamelyik tagja neveli fel. Azok a családtagok, felnőttek pedig, akik ezt a felelősséget vállalják, gondviselővé válnak. Még akkor is vállalva ezt a feladatot, ha tudják, hogy ez azzal is járhat, hogy saját életüket kell, hogy megváltoztassák.
Egyetlen cserépnyi növény is maga az ÉLET – amelynél szemléletesebb eszköz aligha van szülőként a kezünkben. Ha gondozzuk fejlődik, ha elhanyagoljuk, elsorvad, elhal.
