Aranyérem született a budapesti kard...
Egy ősi maja királyság fővárosára bukkantak mexikói és amerikai régészek egy mexikói marhalegelőn.
Alig pár napja közölte a nyilvánossággal a Legfelsőbb Régészeti Tanács elnöke a nagy hírt, miszerint régészek predinasztikus kori sírokra bukkantak a Nílus folyó mentén, Dakahlíja tartományban.
Újabb ókori kéziratot sikerült lefordítani, mely bepillantást enged a több ezer évvel ezelőtti egyiptomi tudományos és orvosi gyakorlatba, mely tovább élt egészen a premodern időkig.
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése – erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak.
Egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott.
Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében.