Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Először észleltek szénben gazdag aszteroidát a Kuiper-övben, az objektum segítheti a Naprendszer történetének megismerését.
A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el. Ennyi csillagot elképzelni sem lehet…
Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.
Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően.
Az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföldet azonosították kutatók; a bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben lévő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. A felfedezés segítheti a csillagászokat abban, hogy jobban megértsék az ilyen bolygók kialakulásának folyamatát.
Különleges jelenség volt látható az égbolton szerda délután: egyszerre volt szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás. Bár a jelenség nagy visszhangot váltott ki, tudományos szempontból nincs nagy jelentősége. Viszont annál látványosabb. Nálunk nemigen lehetett szabad szemmel követni, sok helyen felhő takarta. A világ más pontjain azonban sokan gyönyörködhettek...
Egészen pontosan 152 évvel ezelőtt produkált ugyanilyen eseménysorozatot a Hold, amilyet ma este fog, és még pár évtizedig biztosan nem számíthatunk hasonlóra. Egyszerre lesz ugyanis telihold, amely egyben kék hold is, szuperhold, valamint holdfogyatkozás.
