A boldogság nem állandó, hanem hullámzik az életünk során – ezt mindannyian érezzük. De vajon melyik életszakaszban ér minket a legnagyobb mélypont?
Úgy tanultuk, hogy „soha ne feküdj le haraggal” – de mi van, ha ez néha nem segít, hanem ront a helyzeten? Szakértők szerint bizonyos esetekben épp az tesz jót a kapcsolatnak (és az alvásunknak), ha hagyjuk, hogy az érzelmek megnyugodjanak, és csak másnap térünk vissza a vitához.
Egyre több gyermek és tinédzser próbálja testi fájdalommal enyhíteni a lelkében dúló vihart – sokszor úgy, hogy a szülők mit sem sejtenek a szenvedésről. A Semmelweis Egyetem gyermekpszichiátere szerint az önsértés napjainkra szinte járványszerűvé vált a kamaszok körében, ráadásul már a 12-13 évesek is érintettek.
A képernyő romboló hatásáról és a meseolvasás kulcsfontosságú szerepéről lesz szó a Lélekutakon következő részében, valamint arról, hogy a mesék által hogyan „szeressük bele a világot gyermekünk szívébe”. Az új epizódban Bagdy Emőke professzor asszony beszélgetőtársa Kádár Annamária egyetemi docens és pszichológus volt.
Ebben az adásban az evés pszichológiáját járjuk körül.
Drámai történetekről, súlyosan traumatizáló esetekről, valamint a gyógyító feloldásról hallhatunk az egyéni és társadalmi traumák problematikáját boncolgató Lélekutakon következő részében, amelyben Bagdy Emőke professzor asszony beszélgetőtársa Zseni Annamária pszichiáter és pszichoterapeuta volt.
Ma már inkább bátornak tartjuk azt, aki fel meri ismerni azt, hogy egyáltalán vannak problémái, és megpróbálja azok gyökerét, akár külső segítséggel megtalálni, hogy teljesebben élhesse az életét.
Milyen hatása van az erőszakos meséknek és számítógépes játékoknak az agresszió terjedésére? Törvényszerű, hogy a bántalmazott gyerekből később bántalmazó lesz? Mennyire maradandók az iskolában szerzett lelki sérülések? Hogyan vértezzük fel gyerekeinket a mindent átszövő erőszakkal és bántalmazással szemben? Szívfájdító igazságok és hasznos tanácsok...
