Tavasz van, a városokban is hallani, hogy teljes hangerőre kapcsoltak a madarak és a fák olyan illatokkal kényeztetnek, amit több, mint varázslatos. Nyit az erdő és akinek füle, orra, szeme van hozzá, és tudása, annak megengedi, hogy kilesse a titkait.
A gombák közül aránylag kevés alkalmas emberi fogyasztásra, ezért ha a természetben gombát szedünk, különlegesen körültekintően kell eljárnunk. Az ehető gombákat a mérgezőktől nehéz elkülöníteni, ehhez szakértelem, tudás és tapasztalat szükséges.
Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.
Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról. Kullancsfigyelő program célja a klímaváltozás hatására Magyarországon is megjelenő nem őshonos – különösen a Hyalomma – kullancsfajok vizsgálata.
A sziget északi részének síkvidéki erdejében honos az, a farkasalmafélék közé tartozó növény, amelyet nemrégiben fedezett fel két indonéz kutató.
Az őszi időben érdemes megragadni az alkalmat és a családdal együtt megcsodálni az aranyló és vörös faleveleket, vagy felülről, egy kilátóból rálátni Magyarország legszebb tájaira.
Habár még mindig hihetetlen, de már ősz van, hiába éget úgy a nap, mint júliusban. S az ősszel, az esővel együtt lassan-lassan megjelennek a gombák is erdőn, mezőn, fű között.
A szeptemberi erdők különleges jelensége a szarvasbőgés, amely nem más, mint a gímszarvas párosodási időszaka. Hogy minél több természetkedvelő élje át a szarvasbőgés és az éjszakai erdő egyedülálló élményét, a kora őszi időszakban a Pilisi Parkerdő szarvasbőgéstúrákat, a Budakeszi Vadaspark pedig éjszakai szakvezetéseket indít.
