Tizenöt évvel ezelőtt, 2011. augusztus 5-én emelkedett a magasba a NASA Juno űrszondája, hogy minden korábbinál közelebbről vizsgálja a Naprendszer legnagyobb bolygóját. Az eredetileg néhány évre tervezett küldetés máig tart, és közben alapjaiban formálta át a Jupiterről alkotott képünket. A Juno nemcsak lenyűgöző felvételeket küldött a Földre, hanem olyan...
Különösen fényesen ragyog majd a Jupiter az éjszakai égbolton péntektől, az óriásbolygó ugyanis ekkor kerül oppozícióba, azaz a Földdel való szembenállásba.
Egyszerre három égitest, a Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg az égbolton február 22-én, szerdán alkonyat után. Az égitestek megfigyeléséhez ráadásul nem kell semmilyen segédeszköz, elég, ha a kitakarástól mentes nyugati horizont fölé tekintünk.
Napokon belül egyedülálló élményben lehet részünk, vasárnap ugyanis a Jupiter a legközelebb kerül a Földhöz, hétfőn pedig a Föld a Jupiter és a Nap közé kerül, így a Jupiter szokatlan fényességbe borul. Az égi jelenségek egyedülálló alkalmat biztosítanak arra, hogy az érdeklődők tanulmányozzák a bolygó jellegzetességeit.
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban lesz látható a hajnali égbolton.
A Ganymedesről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno nevű űrszondája készített felvételeket.
Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.
Két hullámban alakultak ki a Naprendszer bolygói egy új elmélet szerint: a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
