A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Hamvazószerda, a farsangi időszakot követő nap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete az idén február 18-ra esik. E mozgó ünnep a húsvét előtti hetedik hét szerdája, legkorábbi lehetséges időpontja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. Hamvazószerdán az egyház az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel...
A karácsonyra, a szeretet ünnepére való hangolódás jegyében olyan vendégekkel beszélgetünk ma, akik a tiszta hitükkel, megéléseikkel, saját életük tanulságaival visszaadják kicsit azt, amiről az ünnepeknek valóban szólnia kellene.
Hamvazószerda, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete az idén február 22-re esik. E napon az egyház az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel a híveket. A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely önmegtartóztatásra tanít.
A keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét.
Ennek az emblematikus színválasztásnak egészen a 13. századig nyúlhatnak a gyökerei, legalábbis Spike Bucklow művészettörténész szerint.
A karácsony a nyugati világ és a kereszténység legjelentősebb ünnepe. De vajon hogyan alakult, és mióta van ez így?
